Az arculattervezés egyik legkritikusabb kérdése a logó. Vannak, akik szerint ez az arculat legfontosabb eleme, mások szinte egyáltalán nem törődnek vele. De hol az igazság? Mennyire fontos vagy épp jelentéktelen a márka logója? Mennyi energiát érdemes a logótervezésre fordítani? Ebben a cikkben erre keressük a választ.
Miért szükséges a logó? (Valóban az?)
A kérdés elsőre meglepőnek tűnhet, de a gyakorlatban mégis az látszik, nem mindenki számára egyértelmű, miért szükséges a logó – sőt abban sincs egyetértés, egyáltalán valóban szükséges-e.
Próbálkozások bár vannak, nem logózott termékekre, de a konklúzió az, hogy szükséges a logó.
De még mielőtt rátérünk arra, mitől jó egy logó, nézzük meg, melyek az emberek legkomolyabb félreértései a logó tervezésével kapcsolatban.
A logótervezés 3 legnépszerűbb mítosza
Amikor logót tervezünk, könnyen kerülhetünk az alábbi tévhitek bűvkörébe. Akár megrendelőként, akár tervezőként veszel részt a folyamatban, ezeket érdemes elkerülni.
1. Egy logó mindent megold
Sokan gondolják, hogy csak egyetlen logóra van szükségük, az majd mindent megold.
A félreértések elkerülése végett: nem a logók mennyisége a kérdés, hanem az, hogy mellettük milyen egyéb elemek (betűtípus, színek, formák stb.) kidolgozására van szükség.
Vannak olyan esetek, amikor ez az állítás igaz. De ez a kivétel, nem a szabály.
Ha például egy olyan termékről vagy szolgáltatásról beszélünk, amelynek nincs szükség arculatra, akkor elég lehet egy logó.
2. A logó mesélje el a teljes történetet
Ez mindenképp megcáfolandó.
Ahogy korábban már beszéltünk róla, a logód szerepe a figyelemfelkeltés, a megjegyezhetőség és a visszaidézhetőség.
A túl sok elem, például a különböző betűtípusok vagy grafikák miatt a logó túl zsúfoltnak és nehezen felismerhetőnek (vagy visszaidézhetőnek) tűnik.
Félreértés ne essék, a történeteknek igen is fontos szerepe van a brandek életében.
3. A logónak el kell mesélnie a tevékenységet
Ez lényegében a fenti tévhitből fakad.
Az ebből eredő probléma pedig nem csak az, hogy a felismerhetőség és visszaidézhetőség sérül. Hanem az is, hogy ezáltal a céget azzal azonosítják majd, amit konkrétan csinál (az alábbi példában a tetőfedéssel), és nem az értékekkel, amiket ad a vevőnek.
És hogy ez miért probléma?
Ha azt állítom magamról, hogy remek tetőfedő vagyok, idővel biztosan sok ügyfelem lesz, akinek épp erre a szolgáltatásra van szüksége. Ezzel viszont magamat is skatulyába zárom. Hiszen, ha később bármilyen okból szűkül a piac (vagy egyszerűen csak bővíteni akarom a szolgáltatásaimat), az újonnan felvett tevékenységeimet közel a nulláról kell újra felépítenem.
Ez lehet a hátránya, ha a logó a konkrét tevékenységet adja át. Tehát minden esetben mérlegelnünk kell azt is, hogy a logóval nem zárjuk-e skatulyába saját magunkat.
És most, hogy tisztáztuk a logótervezés mítoszait és tévhiteit, térjünk ár arra, pontosan milyen szerepe van a logónak.
A logó szerepe
Sokan szerint a logó a branding legfontosabb eleme. Ez azonban tévút.
Gondolj egy jéghegyre, aminek csak az 1/3-a látszik ki a vízből, a maradék 2/3 a felszín alatt rejtőzik.
Ez a helyzet a céges logó esetében is. Hiszen a felszín alatt bújnak meg a brand személyiségét adó elemek (miértek, célok, misszió, vízió), amely a felszínre emelik a brand vizuális és verbális arculátát.
A logó szerepe tehát, hogy megkülönböztesse, felismerhetővé és/vagy egyedivé tegye a márkát, hogy az kitűnhessen a versenytársak közül, felülemelkedjen a kommunikációs zajon.
Lényegében tehát egy olyan tömörített eszközről beszélünk, ami önmagában is át tudja adni azt az üzenetet, amit a márka által használt formák, betűtípus és egyéb grafikai elemek adnak.
Oké, de mégis mitől válik megkülönböztethetővé és jól felismerhetővé egy logó?
A jó logó 2 legfontosabb ismeréve
Hogy mitől lesz jó egy logó, már sokan, sokféleképpen próbálták meg lejegyezni. Hosszadalmas lenne mindezt felsorolni. Van viszont két dolog, ami nélkül egyszerűen nem beszélhetünk jó (vagy funkcionális) logóról.
1. A logó nem dekorál, hanem kommunikál
A tervezés során végig szem előtt kell tartanunk, hogy a jó logó kommunikál és nem dekorál.
A Deutsche Bank logóját megvizsgálva például egyszerre jelenik meg a statikus biztonság és a dinamikus fejlődés. (Az üzenet, hogy a pénzed biztonságban van, sőt gyarapodik is.)
Bármelyik elemet vennénk el, a jel már nem lenne képes ellátni a feladatát.
2. A logó az arculat része – és fordítva
Tehát törekednünk kell arra, hogy a logót ne egy elszigetelt, a brand egyéb vizuális elemeitől különálló elemként kezeljünk.
Nézzük meg a GoTo (korábban: LogMeIn) példáján, mit is jelent ez pontosan.
A G, T és O betűket jól feloszthatjuk geometrikus formákra. Ráadásul van bennük egy fejlődést szimbolizáló 45 fokos irányultság, a G és T betűkbe rejtett nyilakkal.
Ezek az elemek pedig visszaköszönnek az arculat egyéb részeiben.
Sőt, ezek önmagukban is bírnak saját üzenettel – ahogy az a fenti képen is látható.
Ha részletesebben is érdekel a LogMeIn rebranding folyamata, olvasd el a témában írd írt cikket is.
Összefoglalva
A logó az arculat fontos eleme – de korántsem az egyetlen.
Ez különösen az ügyfelekkel, a designer és a grafikus munkatársakkal való kommunikáció során fontos. A tervezés folyamatában ugyanis rendkívül fontos, hogy ne csak a logóra fókuszáljunk.
Emellett szintén érdemes megjegyezni, hogy a logónak nem kell minden branding funkciót ellátnia. Sőt, lényegében egyetlen funkciója van: a megkülönböztetés.
A kérdés tehát, amit fel kell tenned:
A cég jelenlegi vagy új logója kiemelkedik-e a versenytársak által keltek kommunikációs zajból?
Végül pedig azt kell megvizsgálnunk, hogyan tudjuk a logót a brand vizuális nyelvének kiindulópontjává tenni.
Persze előfordulhat, hogy a logó nem kapcsolódik az arculathoz. De az esetek többségében kár kihagyni egy ekkora ziccert.
Ha részletesebben is érdekel a téma, nézd meg, hogyan készül egy logó. A logótervezés lépései témában írt cikkünk épp ezt járja körbe.
Remélem, ezzel a cikkel segítettem neked eligazodni a logótervezés útvesztőjében. (Megköszönöm, ha alább az igenre vagy nemre kattintva a tudtomra adod.)
Azért pedig különösen hálás leszek, ha egy jó szakmai párbeszéd kialakulásának reményében, észrevételeiddel kiegészítve, megosztod a közösségi médiában is.
Kérdések és válaszok
A köznyelv a „logó” szót használja minden olyan vizuális jelre, amely egy adott vállalkozást vagy márkát képvisel. Szakmai szempontból azonban jelentős különbség van közöttük, nem véletlenül van rájuk két külön szavunk. A „logotípia” kifejezésből lerövidült „logó” egy olyan jel, amely döntően csak tipográfiai elemeket, betűket, számokat, írásjeleket tartalmaz. Közvetlen fordításban betűképnek nevezzük. Az embléma ezen túlmenően egy olyan grafikai elemet is hordoz magában, ami a szigorú tipográfián kívüli formákat, jeleket tartalmaz.
Röviden összefoglalva: egyszerű, megjegyezhető, sokoldalú, időtlen és egyedi.
