Elég erőteljes rebrandingidőszakot élünk.
A Pannon, akarom mondani Telenor » Yettel után a héten látott napvilágot az egyik legsikeresebb magyar kötődésű startup rebrandje is:
A brandinget a San Franciscó-i központú, de multinacionális Moving Brands ügynökség végezte, akinek a LinkedIn oldalán egy érdekes animációs reelt is találunk.
Próbáltam összeszedni az anyagokat, és amit találtam, megerősíti az érzést, hogy gyökeres rebrandingről van szó, nem csak finomításról. A LogMeIn korábbi megjelenése, kommunikációja inkább volt nevezhető corporate-nek és oldschoolnak, míg az új brand vizuális és verbális üzenetei egyértelmű fiatalítást jelentenek.
A brandingnek van egy szuper részletes és elérhető online dokumentációja is, amely részletesen veszi végig a verbális, vizuális és brandingszempontokat. Érdemes rászánni az időt és alaposan tanulmányozni.
Az arculat életútja
Érdekes megfigyelés, hogy a LogMeIn brand korai startup éveiben inkább törekedett a corporate megjelenésre, a konszolidált look and feellel illeszkedtek a vállalati közegbe.
Most 2022-ben, amikor egy világszerte több mint 3000 embert foglalkoztató multinacionális vállalatról beszélhetünk, ebben az állapotban kapott az egész brand egy fiatalítást: most tűnik startupnak, mintha 20 évet fiatalodott volna.
Ebben nagy részt vállal a rebranding során kidolgozott új márkanév, a GoTo (jogilag, egyébként, ha jól értettem, a LogMeIn név marad, csak a márkanév változik), amely rövid, tömör, kifejező szó, szinte jelként működik, így nem is volt szükség emblémára. A GoTo jelentése jól foglalja össze a márka tevékenységét, az erre épített verbális kommunikáció, rövid vezényszavak, pedig jól keretezik az üzenetet:
Lehet, hogy szubjektív vélemény, de a szlogenben az it / IT áthallásra való tipográfiai ráerősítés picit talán sok, de elviselhető 🙂
A rebranding elemei
A logóban használt betűtípus kortárs, friss érzést kelt: széles arányok, merev és nyers geometrikus formák. Mondjuk mindhárom betű (G-t-o) egyszerű geometrikus formákból felépíthető, így talán nem is egy betűtípus részei, hanem egyedi rajzolatú tipográfiáról van szó.
Ezen töprengve megnéztem, hogy mennyire vannak a geometriai formák optikailag kiegyenlítve. Azt gyanítom, hogyha fontról lenne szó, akkor ki lennének ezek a dolgok finomítva. A lenti illusztrációból is az látszik, hogy nincsenek, és ezért is tűnik annyira nyersnek és kortársnak a szövegkép: hiányzik a vízszintes szárvastagságoknak a függőlegeshez képesti kompenzációja, illetve az o betű is egy geometriailag tökéletes kör, amit ritkán alkalmazunk a tipográfiai formákban.
A logó szerkesztéséről egyébként egy árulkodó ábrát találunk a Styleguide-ban, ahol látjuk, hogy fő szerkesztési elv volt a logó elemeinek felfelé irányultsága:
Illetve a nyers, geometrikus tipográfiai formákat jól indokolja, hogy az egész arculat vizuális nyelve a tipográfiát felépítő részletekre van alapozva. Egyszerűbben kifejezve: a betűket alkotó alap geometriai formákat az arculat tovább alkalmazza grafikai elemként:
Ráadásul az ezek az alap-építőelemek magukban hordozzák a brand fő vezényszavait, mint a felemelkedés, rugalmasság, öröm és lendület.
Nem tudom, mennyire időtálló ez a trendiség a választott tipográfiában, de mivel egy digitális brandről van szó, így nem kritikus kérdés, hiszen gyorsan lehet frissíteni, finomítani rajta akár néhány év távlatában is. Talán ez a nyers íz adja a frissességet, nem tudom.
A logó mellett még kétféle betűtípust látok használatban, az egyik az Atyp Display, amelyet címsorokhoz használnak, illetve a Proxima Nova, amely a kenyérszöveg megjelenítéséért felel.
Az arculat részeként még nem említettem a logóban található aláhúzást: ez az egyszerű gesztus hangsúlyt ad a GoTo tipográfiának. Nélküle súlytalan lenne a tipográfia, de a sárga „aláhúzás” egyrészt hangsúlyt ad, megtámaszt, másrészt pedig egy pozitív üzenetet is kódol magában azáltal, hogy emelkedő az irányultsága.
A GoTo feliratot kiegészíti a sárga szín (#FFE900), amelyet erőteljesen használnak az arculatban. Nagy felületen bátran vállalt, erőteljes vizuális élményt nyújt. A sárga szín amúgy energetizál, magában hordozza az örömöt, a pozitív attitűdöt, ettől véleményem szerint összképben egy nagyon barátságos hangulatot mutat.
Az egész audiovizuális élmény egy teljesen friss, mai, előremutató vizuális nyelven szólal meg. Érdemes megnézni a 30 másodperces szpotot, amelyben bemutatkozik a brand 👇
A rebranding vagy külső megújulással párhuzamosan – mint megtudtam – belső, termékszintű frissítés is zajlik, így gyökeres megújulás tapasztalható, ami kihat a termékek UI arculatára is. A GoTo egységes Design Language Systeme is frissítve lett, így a flagship termékek után minden termék megkapja az új faceliftet.
G betűk erdejében
A G betű ismerős lehet. A megújult GLS-arculatban is látunk nagyon hasonló formavilágot, de az új Euroleasing záróbetűje is hasonló vizuális játékot mutat. Illetve tudok egy készülőben lévő magyar arculatváltásról is, ahol a G betűnek hasonló szerep jut, de nem árulhatok el részleteket 🙂
Nem tudom, hogy ez csak véletlen, vagy valamiféle trendről beszélhetünk, amelyben a G betűt egy nyíllá alakítják a tervezők, de mindenesetre furcsa ez az egybeesés.
Verdikt
Nem ismerjük a rebranding briefet, de az eredményből azért elég jól kiolvasható egy vizuális válasz, így ha jól dolgoztak a szakemberek, feltételezhetjük, hogy a visszafejtés helyes lehet. Tegyük hozzá, hogy egy ilyen méretű brandnél óriási munka egy ilyen váltás elhatározása, kidolgozása és végrehajtása, feltételezem, hogy a GoTo estében is sok hónapos, akár egy-másfél éves munkának az eredménye, amit most látunk.
Kérdezz! Felelek
A digitális transzformáció térnyerésével, egyre nagyobb szerep jut a felhasználói felületek vizuális megjelenésére is. Míg korábban az arculati kézikönyvek egy-egy fejezete volt a digitális megjelenésre vonatkozó szabályok gyűjteménye, addig mára ez megfordult: a digitális, Design Systemek határozzák meg a brandek arculatát. Ezek a rendszerek gyűjtik rendszervbe a megjelenési szabályokat jellemzően Atomic Design rendszerben.
Vállalatok folyamatosan fejlődnek, és a fejlődés együtt jár a célok folyamatos változásával. Minden brand eljut egy ponton oda, amikor már a célok és az ehhez társuló meglévő vizuális, verbális és kommunikációs arculat már nem megfelelő. Új irányba kell állítani, a célokat jobban szolgáló eszközrendszert kell kialakítani és ekkor jön létre a rebranding.
