Bármilyen tervezési feladatról is legyen szó, a koncepció központi elem. De mire van szükséged ahhoz, hogy ütőképes koncepció(ka)t hozz létre? Hány koncepcióra van szükség egy projekt során? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adunk választ ebben a blogbejegyzésben.
Designerként gyakran hallhatod a mondatot: “Ez csak 5 perc, te gyorsan megleszel vele.” Ezzel szemben jól tudjuk, hogy nincs olyan munka, amelyik 5 perc alatt elkészül, bármennyire kreatív is az ember.
Az ötlet, a kreatív gondolat ugyanis sosem csak úgy megszületik: ehhez gyakorlatra “tréningelésre” van szükség.
Így adódhat a kérdés: hogyan tudod fejleszteni magadban ezt a képességet?
A kreativitás fejleszthető?
Az ihlet, a kreatív ötlet sokszor nem jön. Hiába ülsz a gép előtt órákat, van, hogy egészen egyszerűen semmi nem jut eszedbe.
Mit tehetsz ilyenkor?
Ne számíts arra, hogy ez egyik pillanatról a másikra bekövetkezik majd. Azonban ha tudatosan figyeled magad, és elcsíped, milyen állapot és helyzet szükséges az igazán jó ötletekhez, legközelebb már könnyebben előidézheted azt.
Ez mindenkinél egyedi szituáció, és változatos lehet: befolyásolhatja a környezet, a téged ért hatások, a hangulatod, az, hogy kivel vagy kikkel vagy (ha egyáltalán társaságban érkeznek az ötletek) stb.
A jó koncepció ugyanis mindig egy ütős ötlettel, gondolattal kezdődik.
Hogyan jön létre a koncepció?
Ha megvan a helyzet, már “csak” arra van szükséged, hogy megtaláld, mi befolyásolja a koncepció(ka)t. Ehhez egy dologra van szükséged: információra.
Minél több infó birtokában vagy, annál könnyebb és egyértelműbb megalkotni a koncepciót. A sok információ szűkíti a lehetőségeket és a teret, amelyben mozoghatsz a munkád során. Minél többet tudsz a munkáról, annál jobban megismered azt, és annál egyszerűbb lesz kigondolni a megfelelő koncepciót.
Aztán persze van a másik véglet: a 0 információ.
Ha van brief, kevesebb és átgondoltabb a koncepció, szemben a brief hiányával: ebben az esetben jóval nagyobb ötlethalmazból fogsz meríteni. Az információhiány a korlátok hiányát is jelenti: voltaképp azt csinálsz, amit akarsz, nem kell egy konkrét elképzelés mentén haladnod.
Értelemszerűen másra van szükség egy logótervezés vagy arculattervezés esetén, mint egy weblapdesign kapcsán.
A koncepciók száma tehát attól is függ, mennyire pontos képet ad a brief. Ha a brief konkrét elképzelés mentén megy, az ötletek is konkrétabbak lesznek.
Tehát az ötletek és információk mennyisége fordított arányban van.
Például egy arculattervezés esetén, ha a briefet megkapva túl sok variációt készítesz, akkor le a kalappal, ugyanis egy adott terv mentén a 2-3 koncepció valid. Ez az a mennyiség, amelyet nem erőltetve, sok, de nem túl sok gondolkodással tudsz létrehozni.
Mit értünk információ alatt?
Induljunk ki abból, hogy grafikusként website-okat, arculatokat, kiadványokat tervezünk, a fő infók az alábbiak:
- Ki a célközönség?
- Hol fog megjelenni a munka?
- Milyen formában jelenik meg?
- Hányszor veszi elő egy nap?
- Mire használja majd? stb.
Számos olyan kérdés merül fel a tervezés előtt, ami befolyásolhatja a terveket, majd a kész elemeket egyaránt. A brief összeállításához minél több infóra van szükség.
Te magad is küldhetsz az ügyfélnek briefkérőt, sőt! Sok esetben ez megkönnyítheti a munkát, hiszen tudod, milyen információkra van szükség.
De mi is a briefkérő?
Olyan kérdéseket értünk ezalatt, amelyek cizellálják az információk halmazát, és pontosítják, mire is van szükséged. Ha az ügyfél kitölti ezt a briefkérőt, egy sokkal egyszerűbb úton indulhatsz el. Nem mellesleg az ő dolgát is megkönnyíted, és közelítheted az elképzeléseiteket egymáshoz.
Hogyan juthatsz információkhoz?
A briefkérőkön túl van még néhány megoldás.
Az első, ha magadból indulsz ki. Ez a legrosszabb megoldás, ugyanis grafikusként bizonyos ingerek mentén dolgozol. Ha csak ezekből indulsz ki, az csak egy bizonyos aspektusát fedi majd a valóságnak.
A második, fenti gondolathoz kapcsolódó megoldás, ha az ügyféltől kéred be az infót. Hiszen ő abban az adott iparágban tevékenykedik, jól ismerve azt. Sokkal részletesebben látja így a szükségleteket, igényeket és ízléseket. Tehát ő fel tud tenni olyan kérdéseket, amiket neked elsőként nem jutna eszedbe. Erre jó megoldás lehet még a brandsprint, ami segít az infógyűjtésben.
A harmadik ilyen megoldás a kutatás lehet. Ha minden infó megvan az ügyféltől, jöhetnek az iparági elemzések, benchmarkok, mélyinterjúk stb.: minden, ami segíthet a tervezésben.
A vásárlókkal készített interjúk során például olyan insightokat kaphatsz, ami neked, koncepcióalkotás során eszedbe sem jutna, de annál jobban segítségedre lehet a tervezéskor.
Tehát a koncepció megalkotásának első és legfontosabb lépése az információgyűjtés!
Designszemlélet és a koncepció
Ássunk a dolgok mélyére!
Amikor felteszed az ügyfélnek a kérdést, hogy miből is származik az árbevétel, ő értetlenkedve néz rád, miért szükséges neked ez az infó. Ekkor azt válaszolod, hogy fontos, hogy megértsd az egész mechanizmust ahhoz, hogy valóban személyre szabott terveket adhass át neki. Hiszen tudnod kell, hogyan adja majd el azt a terméket, amelynek például a csomagolását tervezed. Látnod kell, hogy miből lesz a bevétel, mire érdemes költeni: ezt a designszemléletet sokszor át tudod adni az adott ügyfélnek úgy, hogy már alapból ezzel a szemüveggel nézze a termékeit, például egy új márka bevezetésekor.
Minél mélyebbre engednek, minél jobban láthatod a probléma gyökerét, annál nagyobb értéket tudsz adni és képviselni az átadott tervekkel.
Mit is nyerhetsz ezzel?
- Egy boldog ügyfelet,
- egy magasabb színvonalú és értékű szolgáltatást, ami a te kezeid közül kerül majd ki.
Ha 12 logóból kell döntenie az ügyfélnek, a munka és a tervezés nyögvenyelős lesz, az ügyfél pedig elégedetlen. Míg ezzel szemben egy alapos kutatás, rengeteg infó és gondolkodás egy olyan logót eredményezhet, amely hosszú ideig, időtállóan öregbítheti az adott vállalat ismertségét, hírnevét.
Így elmarad a felszín kapargatása: pontosabban sikerül megalkotni a koncepciót, rátapinthatsz a dolog lényegére.
Itt pedig felmerül még egy fontos kérdés!
Hány koncepciót készíts el?
A két véglet szerepel itt is: az egy vagy a sok koncepció. A kérdés csak az, melyik a jobb? Mekkora az a szám, ami még kényelmes, nem túl sok, de nem is túl kevés?
Nézzük meg, mi történik akkor, ha több opciót adsz.
A több koncepció előnyei és hátrányai
Ez általában 2-3 db koncepciót jelent.
Az előnyök:
- nagyobb a biztonság: ebben az esetben biztos, hogy valamelyik koncepció nyerő utat mutat,
- vannak választási lehetőségek: a kérdés csak az, hogy az ügyfél szeretne-e választani,
- nincs zsákutca.
A hátrányok:
- nehezebb dönteni,
- nem biztos, hogy a legkidolgozottabb és általad legjobbnak ítélt megy át,
- kérheti azt az ügyfeled, hogy mixeld a koncepciókat, ami azonban káoszhoz vezethet.
Az egy koncepció előnyei és hátrányai
Mi a helyzet akkor, ha mindent egy lapra teszel fel? Ha egy konkrét elképzelést prezentálsz az ügyfelednek?
Az előnyök:
- a legjobb, legátgondoltabb megoldást mutatod meg az ügyfelednek,
- az adott koncepcióra irányul csak a figyelmed, így kidolgozottabb lesz az elképzelésed.
A hátrányok:
- egyes ügyfelek hiányolhatják a választás lehetőségét (ezért is fontos, hogy alaposan ismerd meg az ügyfelet, például egy workshopon),
- ha nem tetszik az ügyfelednek, nehezebb megoldást találni.
Ebben segítenek az évek és a tapasztalat. De akkor most mennyi is a jó koncepciószám? Ezt az alábbiak határozzák meg:
- milyen az ügyfél, szereti-e a választási lehetőségeket avagy sem,
- mivel foglalkozik az ügyfeled,
- mennyire egyértelmű a kapott brief,
- mennyire vagy bevállalós és mennyire mered vállalni a rizikót,
- hogyan adod el a koncepciódat.
A tervezés maga 20%, eladni pedig 80%. Ennek fényében tehát már láthatod, hogy a fenti kérdésre nincs konkrét válasz. Az ismeret, a magadba vetett bizalom és a tudás segít abban, hogy meghatározd, hány koncepció lenne jó megoldás.
Ha szeretnél még többet megtudni a koncepcióalkotásról, nézz szét kurzusaink között! Ha pedig egy non-stop kurzust keresnél a fejlődésedhez, akkor ebben is segíthetünk! Irány a YELLOW!
