Seth Godin a vezetésről: ősemberek és modern döntéshozatal

A bejegyzés azt fejtegeti, hogy a mai szervezetek döntéshozatali mintái tulajdonképpen ugyanazok, mint a tűz körül ülő ősemberek csoportdinamikája. Seth Godin a tudományos vezetés, pszichológia és egy harmadik terület történeti hatását vezeti be egy vezetéselméleti gondolatmenetként.
Mikor utoljára ültél olyan megbeszélésen, ami tényleg eldöntött valamit? Ha simán ki tudtál volna lépni, és a cég ugyanúgy működött volna tovább, akkor valami nagyon nem stimmel a döntéshozatalotokkal. Pont erről ír Seth Godin: miközben a termelést, a hirdetést és a mérnöki munkát száz éve tudományos alapokra helyeztük, a vezetői döntéshozatal maradt ott, ahol az ősembereknél volt. Tűz körül ülünk és beszélgetünk, csak most konferenciateremben.
A cikk szerint a megbeszélések óriási pénzt emésztenek fel úgy, hogy legtöbbször semmi mérhető eredményük nincs. Az emberek felkészületlenül érkeznek, elkésnek, nincs moderátor, aki terelné a beszélgetést döntés felé, és senki nem jegyzi fel, ki mit vállalt. A terem berendezését gyakran a raktáros vagy a bútorbeszállító dönti el, nem az, hogy mire kell a helyiség. Közben a hangos emberek szava nyom többet, mint a jó érvek, és azt soha senki nem ellenőrzi utólag, hogy a hangoskodóknak valóban igazuk volt-e.
A legjobb gondolat a cikkben a sebész-hasonlat. A sebész kezet mos, mielőtt belép a műtőbe. Ez higiéniai lépés, de rituálé is: emlékezteti arra, hogy ez a hely más, itt szabályok és célok vannak, és csak akkor léphetsz be, ha készen állsz a feladatodra. Godin szerint pontosan ez hiányzik a döntéshozatalból. Nem az a vezető dolga, hogy minden döntést ő hozzon meg, hanem hogy olyan feltételeket teremtsen, amelyek között a csapat jobban tud dönteni. Ez kisvállalkozásban is ugyanúgy igaz, mint egy multinál: ha nincs rituálé és keret a döntések körül, a legjobb szándék is kárba vész.
Ez egy általános szervezetvezetési filozófiai eszmefuttatás, nincs benne konkrét, átültethető márka- vagy kommunikációs tanács egy 2-9 fős magyar cég számára.
Átgondolom az AI-jalÁtgondolom a brandguide/AI-jalEz az összefoglaló Seth's Blog cikke alapján készült. A teljes cikk az eredeti helyén olvasható:
Az eredeti cikk (Seth's Blog) →Tanítsd meg az AI-t a márkádra.
Egyszer leírod, ki vagy, és az AI többé nem kezdi nulláról. Négy óra élő online munka a saját cégeden, Serfőző Péterrel.
JelentkezemCsütörtökönként a hét legjobb öt híre, tanulsággal.
További hírek a Brandradarból
Amikor a véletlen hoz sikerterméket: tanulság a Lululemon táskájából
A Lululemon egy eredetileg dolgozóknak tervezett övtáskája lett a márka egyik legnagyobb húzóterméke, tinédzserek millióit hódítva meg. Most finomhangolják: nagyobb, praktikusabb lett, és nehezebben másolható, mert a design magába építi a logó formáját.
Elolvasom →Mielőtt új logót terveztetnél, tedd fel ezt a kérdést
A cikk szerint a legtöbb cég rosszul kezdi a márkaváltást: rögtön a logónál kötnek ki, pedig az első kérdés az kellene legyen, hogy miért akarnak egyáltalán változtatni. Ha ez a miért nem világos, a rebrand csak pénzkidobás lesz új színekkel.
Elolvasom →A Whirlpool nagyobb lett, de nem jobb: mit tanulhatsz ebből?
A Whirlpool egyre nagyobb cég, de veszteséget termel: nőttek a költségek, csökkentek az eladások, és válaszul áremeléssel és költségcsökkentéssel próbálnak egyensúlyozni. A cikk arra mutat rá, hogy a puszta méret és a bővülés önmagában nem jelent erős márkát, ha közben elveszik a vevők bizalma és a termék értéke.
Elolvasom →

