Miért taszító, ha egy AI-szöveg „majdnem jó”

Volt már olyan érzésed, hogy olvasol egy szöveget, és valami nem stimmel benne, de nem tudod megmondani, mi? Seth Godin erről a furcsa idegenkedésről ír, és pont ez a jelenség kezdi átjárni a brandek kommunikációját is, mert egyre több AI-generált szöveggel találkozunk.

A cikk az úgynevezett uncanny valley jelenségből indul ki: amikor valami majdnem emberi, de nem egészen az, ösztönösen kényelmetlenül érezzük magunkat tőle. Godin szerint ez evolúciós véderekesztés, ami megvéd minket a váratlan dolgoktól. Aki nem korianderrel nőtt fel, annak eleinte furcsa az íze. Amikor Edison bemutatta az első mozgóképeket, az emberek sikítottak a vásznon közeledő vonattól. Ugyanez történik most az AI-stílusú szövegekkel: elsőre furák, aztán megszokjuk, sőt öntudatlanul magunk is kezdünk így írni, mert annyiszor találkozunk vele.

A cikk legjobb pontja az, hogy a figyelmeztető érzés idővel elhalványul, de ez nem jelenti azt, hogy a probléma megoldódott. Csak hozzászoktunk. Godin szerint fontos különbséget tenni: nem minden figyelmeztetést érdemes komolyan venni, de az sem igaz, hogy ha egy dolog már nem zavar minket, az automatikusan jó jel. A kultúránk megbízható, megszokott elemei úgy tűnhetnek el körülöttünk, hogy közben észre sem vesszük, csak lassan hozzászokunk a hiányukhoz.

Ez a brandépítés szempontjából is tanulságos sztori, mert minden brand, ami kommunikál, nap mint nap dönt arról, hogy a könnyebb, gépiesebb utat választja, vagy megtartja azt az emberi hangot, amiért a követői eredetileg megszerették.