A mélység ereje: miért éri meg egy dologban igazán jónak lenni

Volt már olyan napod, amikor könnyebb lett volna egy gyors trükköt bevetni a céged körül, mint kitartani amellett, ami tényleg számít? Amikor a követők száma, a like-ok vagy egy olcsó akció csábítóbbnak tűntek, mint a lassú, de valódi építkezés? Seth Godin egy friss bejegyzésében pont erről ír, két ember kapcsán, akik nemrég hunytak el.

Juan Tamariz kártyamágus volt, Wendell Berry pedig farmer és író. Ketten együtt több mint 170 évnyi munkát tettek le az asztalra, és mindkettőjükben közös volt egy dolog: nem a kényelmes utat választották, hanem azt, amelyik nehezebb volt, de fontosabb. Tamariz tanítványai ma a világ legjobb kártyamágusai közé tartoznak, Berry esszéi pedig generációkon át hatnak majd azokra, akik közösségeket és fenntartható gazdálkodást akarnak építeni. Egyikük sem a könnyen mérhető sikert hajszolta. Inkább kitartottak egy irány mellett, és jobbá tették a világot maguk körül, mint ahogy találták.

A cikk legfontosabb mondata talán ez: nem a körülmények alatt vagyunk, hanem mi magunk vagyunk a körülmények. Vagyis amikor azt mondjuk, "most muszáj kompromisszumot kötnöm, mert ilyen a piac" vagy "most ez a trend, ezt kell csinálnom", valójában mi döntünk úgy, hogy feladjuk a mélységet a kényelemért. Pedig a váltás bármikor elkezdődhet, akár ma is.

Ez pontosan az a gondolat, ami egy kisvállalkozás márkájának is az alapja lehet. Nem az számít, hogy melyik logó néz ki jobban, hanem hogy van-e benned annyi türelem és elköteleződés, hogy a saját utadon maradj akkor is, ha az nehezebb, mint a gyors megoldás.