Coca-Cola és a Mikulás

Négy dolog, amit nem tudtál a Coca-Cola és a Mikulás viszonyáról

A Mikulás nem mindig volt egy kedélyes, piros ruhás öregúr – a huszadik század első felében még ábrázolták soványan is, állatbőrben is, sőt, ijesztő kis manóként is. Thomas Nast, német származású amerikai karikaturista 1862-ben kapta meg először a felkérést a Harper’s Weekly-től, hogy rajzoljon egy Mikulást, és ekkor még ő is egy manószerű alakként ábrázolta. További harminc évig finomítgatta a karaktert, és az eleinte barna kabátját vörössé változtatta – bár népszerű urbán legenda, hogy a Mikulás a Coca-Cola miatt lett pirosba öltöztetve, valójában ez nem igaz, már előtte is így ábrázolta Thomas Nast.

Nézzük, hogy mi más történt a Mikulással azóta, és hogy hogy jön ide a Coca-Cola.

A Mikulás 1920 óta része a Coca-Cola reklámoknak

A Coca-Cola Company az első, kifejezetten karácsonyi marketingkampányát 1920-ban bonyolította le olyan újságokban, mint a The Saturday Evening Post. A karakter megalkotásához Thomas Nast Mikulás figuráit vették alapul, ekkor még nem jellemezte derű a Télapót.

1930-ban jelent meg először az a Mikulás, aki fogyasztja is a Coca-Cola-t: Fred Mizen ábrázolta így először egy festményén, majd éveken át felhasználták minden karácsonykor nyomtatott hirdetésekben is. 

A Coca-Cola nélkül nem úgy nézne ki a Mikulás, ahogy mára már megszokhattuk

Egy évvel később, 1931-ben a Coca-Cola megbízta Haddon Sundblom illusztrátort, hogy készítsen el olyan kampányba illeszthető képeket, amelyeken az egy és hamisítatlan Mikulás szerepel. Ahhoz, hogy ezt autentikusan tudja Sundblom véghezvinni, az eredeti Mikulás legendájához nyúlt vissza, Szent Miklóshoz. Legfőbb inspirációul Clement Clark Moore 1822-es verse szolgált számára, A Visit From St. Nicholas. A mű egy vidám, barátságos és duci alakot ír le, így lett olyan a Mikulás, amilyen.

1964-ig használták Sundblom képeit, melyek az évek során már komplett jeleneteket ábrázoltak arról, ahogy a Mikulás viszi az ajándékokat, miközben meglesik a gyerekek: előkerült a kémény és a csokis keksz is, mint közismert szimbólumok. Sundblom képei olajfestmények voltak, és a mai napig szervez kiállítást belőlük a Coca-Cola olyan helyeken, mint például a Louvre.

A Mikulást egy üzletemberről mintázták

Sundblom modellje a Mikulás megfestéséhez legjobb barátja volt, Lou Prentiss. Miután ő meghalt, Sundblom saját magáról kezdte el megformálni a Télapót, ennek köszönhetően pedig apró következetlenségeket ejtett: megesett, hogy mivel tükörből dolgozott, egyszer a Mikulás övét megfordította – erre válaszul a kampányok rajongói levelekkel árasztották el a Coca-Colát azt tudakolva, hogy ez miért történt. Súlyosabb eset volt, mikor lemaradt a karikagyűrű a Mikulásról, és az emberek azért írtak a Coca-Colának, hogy megérdeklődjék, rendben van-e a Télapó házassága, és mégis mi történt Mrs. Claus-szal.

A Mikulás új barátja

1942-ben a Mikulás új barátra tett szert a Sprite Boy személyében, aki rendszeresen együtt jelent meg a reklámokban a Mikulással 1940-1950 környékén. A sprite szó angolul manócskát jelent, innen kaphatta a nevét. A figura fején egy Coca-Cola kupak volt látható. Ezt követően állt elő a Coca-Cola Company a legújabb italával, a Sprite-tal 1960-ban. 

A Coca-Cola és a Mikulás viszonyáról a legújabb brandguide brandstratégia könyvben is olvashatsz.

A cikk forrásául szolgált: https://www.coca-colacompany.com/about-us/history/haddon-sundblom-and-the-coca-cola-santas