3 tipp, hogy világosan fejezd ki magad

Legyen szó egy baráti beszélgetésről, munkahelyi meetingről vagy egy nagy kaliberű Ted előadásról, világosan és közérthetően beszélni igen nehéz. Függhet ez az adott téma komolyságától vagy az érzelmi érintettségtől – mindenesetre, a cél ugyanaz: üzenetet szeretnénk hatékonyan átadni. Hogy közeli példát említsek: mikor egy grafikus összeállít egy arculati tervet, szóban is prezentálnia kell azt; ez pedig sok fejfájást okozhat.

A jó kommunikációs készséget nem lehet egyik napról a másikra elsajátítani, azonban gyakorolni lehet és érdemes is; erre szolgálnak Alan Alda tippjei, melyeket a Big Think újságírója, Kevin Dickinson szedett pontokba, és mi is elhoztuk őket.

Alan Alda amerikai színész, legutóbb, 2019-ben a Házassági történetben (Marriage Story) szerepelt, de ismerős lehet a M*A*S*H című, 70-es évekbeli sitcom-ból is. Emellett rendszeresen tart előadásokat az emberi kommunikációról, foglalkoztatja a téma tudományos vetülete. 2010 óta vendégelőadóként a Stony Brook University kommunikációs tanszékén tanít.

1. Három lényegi pont köré szervezd a mondandód

Az emberi agy nem képes a rövid távú memóriájában nagy mennyiségű adatot eltárolni. Az 1950-es években végzett tudományos kutatások során arra jutottak a kutatók, hogy maximum hét információs egységet tud fejben tartani egy átlagos ember – ezt többek között a telefonszámok memorizálásának képességével magyarázták, melyek átlagosan hét számjegyből állnak.

Alan Alda ennek megfelelően azt tanácsolja, hogy beszédünk során érdemes három egységre szűkíteni a mondandónkat, ugyanis ez segíti a befogadót abban, hogy megjegyezze az elhangzottakat; így a rövid távú memóriánk biztosan nem telítődik túl, és az agyunknak nem szükséges törölni a közelmúltban elhangzott információk valamelyikéből.

2. A komplexebb gondolataid három különböző módon írd körül

Alan Alda azt is kiemelten fontosnak tartja, hogy egy komplexebb, nehezebben megérthető gondolatot érdemes három különböző perspektívából átadni annak érdekében, hogy a közönség egy valóban háromdimenziós képet kapjon a témáról – vagy, ha nem is háromdimenziósat, de a nagy számok törvénye alapján a három különböző megformáltságú magyarázat közül legalább egy szinte biztosan befogadható a hallgatóságnak.

Hatékony formula lehet a metaforák alkalmazása: A Mind for Numbers című könyv szerzője, Barbara Oakley a szövegírás során a legmagasabb kvalitású professzorokat vette górcső alá. Arra jutott, hogy ezekben az emberekben közös az, hogy számos metaforát, szimbolikát vagy allegóriát használnak az előadásaik során, ugyanis ez nagyban segíti a befogadót a megértésben – utóbbi pedig hozzájárulhatott ahhoz, hogy sokra vigyék a tudományterületeiken.

A költői eszközök mellett helye van az eszköztárban a példák felvonultatásának, az összehasonlításoknak vagy a vizuális ábrázolásnak is. Ezen módszerek nem butítják le az adott témát, csak közelebb hozzák az emberi tapasztalathoz és nem idegenül el teljesen, akármilyen emelkedett is legyen a tárgyalt topik.

3. Rögzítsd (legalább) háromszor a tételmondatokat

Ismétlés a tudás anyja – tartja a közmondás. A legfontosabb üzenetünket érdemes a mondandónk során többször is kimondani, hiszen az ismétlés módszerével hangsúlyozzuk a tételmondatunkat és kinyilvánítjuk annak fontosságát. Többszöri hallás után a hallgatóban is könnyebben elraktározódik az üzenet.

Amellett, hogy tanárok, pszichológusok, vagy akár a szüleink előszeretettel használják az ismétlés módszerét, művészek is rendszeresen élnek vele: ha belegondolunk, maga a refrén intézménye az időszakos ismétlésről szól: a refrén egy világos, rövid és tömör összefoglalás, amely újra és újra feltárja a művész szövegének esszenciáját.

Mindenekelőtt: kapcsolódj ahhoz, akihez beszélsz!

Alan Alda ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kapcsolódás a kommunikáció kulcsa. Ha bemagolja az ember az imént említett három tippet, attól még nem lesz remek előadó. A legfontosabb az, hogy a közönséggel meglegyen az a közös nevező, amire építkezni lehet. A kommunikáció ugyanis nem lesz hatékony, ha minden felsorolt tanácsot szabályként értelmezünk és görcsösen tartjuk magunkat hozzájuk.

Amint létrejön ez a bizonyos kapcsolódás a hallgatósággal, könnyebb a beszédünk során érezni, ha valamin korrigálni érdemes, valami nem tiszta, vagy ha valaminek többször is el kell hangoznia.

Érdekelnek a design hírek és hasznos tartalmak? Akkor iratkozz fel a két hetente megjelenő brandguide hírlevélre! Már több mint 1100-an kapjátok rendszeresen a brandguide anyagokat. Feliratkozom most!

Az Alan Aldával készült interjút pedig ezen a linken keresztül tekintheted meg.