brandguideVállalkozásból brand
Logó és arculat3 perc olvasás

Pompidou logó

Krasznai Kármen · Megjelent · Frissítve

A Pompidou logóját Jean Widmer egy éttermi szalvétára skiccelte fel pillanatok alatt. A vonalak az épület emeleteit, a felfelé törő sáv a mozgólépcsőt jelképezi, az egész pedig a nyitottságot és a haladást sugallja.

A Centre Georges-Pompidou Párizs egyik meghatározó épülete, mely egy művészeti bázisként szolgál: belsejében különböző kiállítások és galériák látogathatóak, de akár színházi előadást is megtekinthet az, aki itt jár. Az intézménynek saját arculata van és a logója ikonikussá vált az évek során – nézzük, hogyan is keletkezett negyven évvel ezelőtt.

Jean Widmer az egyik leggyorsabban megtervezett munkái között tartja számon a Pompidou logót, hiszen az étterem teraszán pillanatok alatt skiccelte fel egy szalvétára.

Az épület emeleteit vonalakként ábrázolta, melyeket megtör egy felfelé haladó sáv, mely a mozgólépcsőt szimbolizálja. A logó egyszerűsége magával ragadó: a Centre Pompidou jellegét tökéletesen visszaadja külsejében és missziójában egyaránt: amellett, hogy könnyen megtalálhatjuk az összefüggést magával az épülettel, a nyílt rendszerű ábra a nyitottságot, a mozgólépcső felfelé irányuló mozgása a haladást, és a több vonal egy irányba mozdulása a multidiszciplináris működést jelképezi.

Jean Widmer eredeti tervei szerint egy öt szintes épületet ábrázolt, azonban az akkori vezetőség ragaszkodott ahhoz, hogy pontosan ugyanannyi vonal jelenjen meg vízszintesen a logóban, ahány emelete a Pompidou-nak valójában is van. Ez a változtatás azonban egy tömörebb logót eredményezett. 2019-ben a menedzsment újra átgondolta az egykor megszületett döntést és az alkotó tiszteletére, illetve az arculat frissítése okán öt emeletre redukálták a logót.

A feladat igen nehéznek bizonyult annak ellenére, hogy milyen remek végeredménnyel zárult. A cél ugyanis az volt, hogy megtalálják azt a szimbólumot, ami képes összefogni egy ilyen sokoldalú intézményt és annak kulturális küldetését. Az a kérdés is felmerült, hogy egy ilyen helynek szüksége van-e egyáltalán egy logóra? A hetvenes években a válasz közel sem volt egyértelmű, hiszen a márkajelzésről a legtöbben automatikusan termékekre asszociáltak, és egy múzeum nem egy Coca-Cola vagy egy benzinkút. Mára már ez a kérdés fel sem merül igazán, hiszen elengedhetetlenné vált a vizuális térben az arculati kézikönyv a (kulturális) intézmények számára is.

Európa legnívósabb designerei vállalkoztak arra a feladatra, hogy megteremtsék a logót: Michel Olyff belga grafikus, Roman Cieslewicz lengyel művész, Henri Kay Henrion brit, Adrian Frutiger svájci tipográfus, Massimo Vignelli olasz és Jean Widmer, a végső győztes svájci tervező is pályáztak a nemes küldetésre, a munka során szoros együttműködésben az építkezést vezető tervezőcsapattal. A zsűriben nem csupán a Pompidou leendő vezetői foglaltak helyet, hanem olyan rangos vizuális szakemberek is, mint Willem Sandberg, az amszterdami Stedelijk Múzeum tipográfusa és kurátora.

Telt-múlt az idő egészen addig, amíg a megnyitó előtt három hónappal Claude Mollard, a Pompidou főtitkára fel nem kérte Jean Widmert, hogy dolgozza ki a terveit minél hamarabb, hogy a nyitáskor már készen álljanak. Eleinte szerette volna, hogy Widmer fekete keretbe zárja a logót, azonban az alkotó erre nem volt hajlandó. Nehezen, de beleegyezett, hogy hat sávot rajzoljon fel, bár az elejétől érezte, hogy az öt sáv “sokkal hatásosabb” – így 2019-ben nagy boldogsággal fogadta a hírt, hogy visszanyúltak az ő eredeti megoldásához.

—

A logó a kilencvenes években egy alkalommal veszélybe került: rákényszerültek arra, hogy az intézményt időszakosan bezárják, ugyanis renoválásra szorult. Ebben a periódusban Jean-Jacques Aillagon, a Pompidou elnöke fontolóra vette a rebrandet, és odáig fajultak az események, hogy grafikai terveket is rendelt egy másik svájci művésztől, Ruedi Baurtól. A színes-feliratos tervek óriási sajtóvisszhanggal jártak, a közönség pedig rendkívüli felháborodottságát fejezte ki petíciókkal és szórólapozással. Az utolsó pillanatban azonban állami segítséggel sikerült megtartaniuk a Pompidou ikonikus logóját: az akkori kulturális miniszter, Catherine Trautmann a logót bejegyeeztette a műemlékek listájára, így mozdíthatatlanná vált. Azóta is csodájára jár a designer közösség, hiszen a kiváló logó iskolapéldáját sikerült Jean Widmernek egy szalvéta sarkán megterveznie.

Forrás: LINK

  • Egy igazán jó logó ötlete akár egy szalvétán, percek alatt is megszülethet.
  • A vonalak, formák mind jelenthetnek valamit: épületet, mozgást, küldetést.
  • A vezetőség beavatkozása (hat sáv öt helyett) nem mindig javít az eredeti ötleten.
  • Egy ikonikus logót néha hivatalosan is védeni kell a meggondolatlan rebrand ellen.
  • A közönség ragaszkodása egy archoz önmagában érv lehet a változtatás ellen.

Gyakori kérdések

Hogyan született meg a Pompidou logója?

Jean Widmer egy étterem teraszán, egy szalvétára vázolta fel pillanatok alatt. Az emeleteket vonalakkal, a mozgólépcsőt egy felfelé törő sávval ábrázolta.

Miért pont öt vagy hat vonal van a logóban?

Widmer eredetileg öt vonalat tervezett az épület öt szintje alapján, de a megnyitó előtt a vezetőség hat sávot kért tőle. 2019-ben, az arculat frissítésekor visszatértek az eredeti, öt vonalas változathoz.

Miért nem cserélték le soha a Pompidou logóját?

A kilencvenes években felmerült a rebrand, de a közönség petíciókkal és szórólapozással tiltakozott ellene. Végül a kulturális miniszter a logót bejegyeztette a műemlékek listájára, így az mozdíthatatlanná vált.

Kellett-e egyáltalán logó egy kulturális intézménynek a hetvenes években?

A cikk szerint akkoriban ez nem volt egyértelmű, mert a márkajelzésről inkább termékekre asszociáltak az emberek. Mára ez a kérdés fel sem merül, egy intézménynek is elengedhetetlen a vizuális arculat.

Következő lépés

Kérdezd meg a brandguide/AI-t a saját cégedre (logó és arculat):

„Meg tudom-e fogalmazni egyetlen egyszerű rajzban, hogy mit csinál a vállalkozásom, ahogy a Pompidou logója az épületet és a mozgást ábrázolja?”
Megkérdezem
K
Krasznai Kármen
Néderlandisztika alapszakon, kreatív írás és alkalmazott irodalom specializáción szerezte diplomáját. Szövegeit 2021 óta publikálja. Életének alapvető része a holland kultúra iránti szeretet és kíváncsiság.
Hasznos volt ez a cikk?

Kapcsolódó cikkek

Logó és arculat

Híres autólogók felismerhetősége

Egy kutatás azt nézte, mennyire ismerhetők fel az autólogók: volt, ahol a hibátlan logót kellett kiválasztani két elrontott közül, volt, ahol…

2023. december 13. · 2 perc
Esettanulmányok

Olimpiai logó története

Az olimpiai öt karika nem elsőre jött össze: Coubertin előbb egy bonyolult olajágkoszorút tervezett, ami nem vált be. 1913-ban állt össze a ma ismert…

2023. augusztus 7. · 2 perc
Esettanulmányok

Az OMV új arculata – brandelemzés

Az OMV eldobta a régi, duplázott OMV/OMV logót, és egy vonalas, ábrás jelből és feliratból álló, kövérebb betűtípusú arculatot vezet be. A váltás azt…

2024. június 19. · 3 perc