Lehet, hogy nem a brand-problémád a probléma, hanem a nézőpontod

A cikk szerzője négy évtized brand-tervezés után arra figyelmeztet: amikor mindenki egyetért abban, hogy érti a problémát, pont akkor marad el a legfontosabb kérdés. A gyenge eladás, a magas ismertség vagy a jól tesztelt kampány mögött gyakran egy fel nem tett kérdés rejtőzik.
Mikor dőlt be utoljára, hogy pontosan tudod, mi a baj a brandeddel, aztán hónapok múlva kiderült, hogy egészen máshol volt a probléma? Jerome Conlon pontosan erről ír: arról a pillanatról, amikor mindenki egyetért, hogy érti a helyzetet, pedig épp akkor marad kimondatlan a legfontosabb kérdés.
Conlon négy évtizedet töltött brandstratégiával, dolgozott a Nike-nál, a Starbucksnál és az NBC-nél. Azt mondja, mindenki a saját szakterülete felől nézi a bajt: a termékes termékhibát lát, a reklámos kommunikációs problémát, a pénzügyes a marzsot nézi. Mindegyikük valami igazit lát, de a baj akkor kezdődik, amikor egyetlen nézőpont lesz az egész vizsgálat határa.
A cikk legjobb példája a saját Nike-os élménye. Az eladások visszaestek a női vásárlók körében, a számok ezt mutatták, de nem magyarázták meg, mi történik valójában. Amikor mélyebben meghallgatták a nőket, kiderült: azok a cipők, amiket technikailag kiválónak gondoltak, sokaknak nehéznek és esetlennek tűntek. A fejlesztés addig a versenysport logikájára épült, pedig rengeteg nő egészen mást keresett a mozgásban: feltöltődést, egyensúlyt, örömöt, nem versengést. A cég tökéletesen értette a terméket, mégsem értette, milyen kapcsolatot akarnak vele az emberek élni.
Ebből születik Conlon fogalma, a multi-visioning: körbejárni a problémát több nézőpontból, mielőtt bármit megváltoztatnál. Megnézni a vevő mindennapjaiból, a dolgozó szemszögéből, aki a ígéret és a valóság közti súrlódást naponta átéli, és a gazdasági, kulturális háttérből is. Négy kérdést javasol kiindulásnak: kinek a tapasztalata hiányzik a magyarázatodból, minek nevezed a problémát, mielőtt egyáltalán megvizsgáltad, mely tényeket nem magyaráz meg a kedvenc elméleted, és mit változtatnál, ha az alternatív magyarázat bizonyulna igaznak. Nem új válaszokat kell gyorsan megrendelni, hanem körbejárni a kérdést.
Legközelebb, amikor a csapatoddal (vagy egyedül) azt mondod, hogy „tudjuk, mi a baj a branddel”, állj meg, és tedd fel a kényelmetlen kérdést, amit mindenki elkerül.
Átgondolom az AI-jalÁtgondolom a brandguide/AI-jalEgyedül: egy 3 perces teszt a saját cégedről. Csapatban: egy megnézhető példa és a brandOS, árral. Designerként: egy link az ügyfelednek.
Ez az összefoglaló Branding Strategy Insider cikke alapján készült. A teljes cikk az eredeti helyén olvasható:
Az eredeti cikk (Branding Strategy Insider) →A ChatGPT gyors. De bárkié lehetne.
A brandOS a te alapjaidból dolgozik: a hangnemed, a színeid, a tiltott szavaid egy helyen, és minden anyagot ehhez mér, mielőtt kimegy.
Megnézem a brandOS-tCsütörtökönként a hét legjobb öt híre, tanulsággal.
További hírek a BrandRadarból
Billingo AI-ból Suara: egy termékátnevezés tanulságai
A Billingo elindította új termékét, a Suarát, egy AI-alapú vállalkozói alkotóteret, amivel kódolás nélkül készíthető weboldal vagy alkalmazás. A hír a bejelentésről szól, de nem mutatja be, miért pont ezt a nevet és stratégiát választották.
Elolvasom →Hogyan készülj fel, ha nagy branddel akarsz együttműködni
A cikk azt mutatja be, hogyan tervezd meg és építsd fel egy nagyobb brand felé irányuló együttműködési ötletedet. A lényeg, hogy ne ötletszerűen állj neki, hanem mérd fel előbb a saját erőforrásaidat és készítsd elő a céged a közös munkára.
Elolvasom →Az Erkel Színház nem akciózik, hanem közösséget épít karácsonykor
Az Erkel Színház az ünnepi szezonban a szokásos jegyértékesítő kommunikáció helyett a nézőkkel való párbeszédre és a közönség által generált tartalmakra épít. A kampány célja a személyes brandélmény erősítése, nem a gyors eladás.
Elolvasom →

