A hetvenes évek legjobb logói

A hatvanas évek logói után következzenek most a hetvenes évek.

Színes kereskedelmi televíziózás, disco, Elvis, Bowie, platform cipők, boogie. Folytatódik a sorozatunk második része. Korábban a hatvanas évek legjobb logóit mutattuk be nektek, melyeket Antonia Wilson, a Creative Bloq szövegírója válogatott ki designerek segítségével. Az alábbiakban szintén tőlük mutatjuk be a hetvenes évek legjobb logóit: lesz itt logó Németországból, Svédországból, Franciaországból, és még sok-sok más izgalmas helyről az Egyesült Államok mellett. Nézzük is, ismét sorrendiség nélkül.

Canadian Broadcasting Corporation

A Canadian Broadcasting Corporation Kanada közszolgálati műsorszolgáltatója a televízió és a rádió tekintetében. A televízióban CBC, a rádióban Radio-Canada néven ismert.

A logót Burton Kramer tervezte 1974-ben. A középen, vízszintesen történő kivágás szépen formáz C betűt a logó központi részéből, Kanadára reflektálva. Ebből a betűből származik a kaleidoszkópszerű sugárzás, amely szépen összecseng a rádiózás és a televíziózás műfajával.

Abba

A svéd Abba együttes logóját Rune Söderqvist tervezte 1976-ban. A logó egy fifikás palindrom, a harmadik betű, a B van a függőleges tengelyénél megforgatva.

NASA

Két Nasa logó van jelenleg is használatban: az egyik a kéken kitöltött, világűrt ábrázoló kör, benne a cég neve piros felirattal, a másik pedig a natúr, talpatlan piros Nasa felirat, mely mindenféle hátteret nélkülöz. Ez utóbbi a hetvenes években készült, a Danne & Blackburn kreatív stúdió alkotta meg.

NIKE

Korábbi cikkünkben, mikor a valaha volt legjobb 20 logót tárgyaltuk, a Nike az előkelő első helyezettként végzett – nem is csoda, hiszen ezt az egy kis pipát szinte bárki a világon azonnal azonosítja, nem kellenek hozzá se szavak, se színek. A logót Caroline Davidson alkotta meg 1971-ben.

Nagyon érdekes történelmi funfact – szegény Caroline Davidsonnak kevésbé volt fun -, hogy Phil Knight, a Nike társalapítója először nem teljesen volt megbarátkozva a logóval, ezért mindössze 35 dollárt kapott a munkájáért. Az inflációt és az egyéb gazdasági körülményeket beleszámolva ez nagyjából ma 260 dollárnak felel meg. Később természetesen a vállalat tisztességesen honorálta Caroline-t Nike részvényekkel, melyek rengeteget érnek.

I ❤️ NY

Akármilyen furcsa, az I ❤️ NY logó hivatali indíttatásból készült: Milton Glaser 1977-ben tervezte New York állam kereskedelmi főosztálya számára. A mai napig óriási népszerűségnek örvend: pólókon, bögréken, baseball sapkákon, és rengeteg mindenen szerepelt már – sőt, nemzetközileg koppintják, szinte nem találni olyan turistásabb várost, ahol ne lehetne ilyen souvenir-t találni, csak NY helyett mondjuk BUD vagy PARIS szövegezéssel.

Deutsche Bank

A Deutsche Bank új logójának megtalálásához a vállalat pályázatot hirdetett a hetvenes években: nyolc stúdió jelentkezett, végül pedig Anton Stankowski munkája győzedelmeskedett.

A kék színnel, mint ahogy cikkünkből korábban kiderült, a megbízhatóságot, a komolyságot, a hivatalosságot kötjük össze, így egy banknak tökéletes választás lehet. Emellett, az egyszerű felfelé ívelő szakasz remekül szimbolizálja a növekedést és az erőt – és pontosan ezeket az értékeket hivatott a Deutsche Bank képviselni, hiszen a világ egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltatói között kell helytállnia.

Centre Pompidou

A Pompidou központ Párizs kulturális központja: a színházi előadásoktól a képzőművészeti kiállításokig millió program megtalálható és elérhető itt.

Az épület oldalán egy mozgólépcsősor vezet végig, ami miatt kísértetiesen hasonlít a Lehel piacra és ez a motívum tükröződik vissza a logójukban, melyet Jean Widmer 1974-ben tervezett.

American Revolution Bicentennial

Amerikában a hetvenes évek közepén rengeteg ünnepséget és megemlékezést tartottak, hogy az Amerikai Egyesült Államok független köztársaságként való megalakulásához vezető történelmi események előtt tisztelegjenek, emellett 1976. július 4-én volt a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadásának 200. évfordulója. A hetvenes évek közepén emiatt egy programsorozat vette kezdetét, ez volt az American Revolution Bicentennial.

Ivan Chermayeff és Tom Geismar a korszak legismertebb arculattervezői voltak, így őket kérték fel, hogy alkossák meg a programsorozat vizuális elemeit, köztük természetesen a logót. A színek szinte adottak voltak. Az öt ágú csillag ízlésesen rajzolódik körbe a szalagok körül, egy kokárda szerű alakzatot formázva.

A cikk forrásául szolgált: LINK