New York város metrótérkép redesign és ennek jelentősége

Egy márka, városarculat redesign lépései mindig nagy visszhangot keltenek. Sokan nem gondolják, hogy egy térképet is valaki vagy valakik megterveznek, ez mégis így van. És ezeket a használati tárgyakat is elérheti a redesign.

A múlt

1972-ben az olasz Massimo Vignelli kapott megbízást a térkép megtervezésére. Az általa tervezett térkép a modernista dizájn ikonikus példája: letisztult, harmonikus, mégis működő, informatív.

A Vignelli design jellemzői:

• Diagrammikus megközelítést alkalmazott, amelyben az állomások és a metróvonalak 45 és 90 fokos szögű rácson vannak elrendezve.
• Élénk színkódolás minden metróvonalhoz amely globális szabványt állított fel a közlekedési térképek területén.
• Helvetica betűtípust alkalmazott a könnyű olvashatóság érdekében
• A földrajzi részletek absztrakciója a könnyebb használhatóság és az útvonal jobb átláthatósága érdekében.

Annak ellenére, hogy kezdetben többen támadták ezt a megjelenítést a földrajzi pontosság hiánya miatt, a Vignelli térkép az információs dizájn mesterműveként vált ismertté. Massimo alaptétele, hogy:

—

A mostani megújítás előtt

A Vignelli térkép kritikusai nehezményezték a hagyományos térképektől való erőteljes eltérést. A tereptárgyak összenyomódtak a geometriai egységesítésben. Rádadásul a vízfelületek, tavak bézs, míg a parkok szürke színűek voltak. Azok a turisták, akik rosszul mérték fel a megállók közötti távolságot, összezavarodtak.

Ugyanakkor a kritikus nyomás nagy volt, a legfőbb érv pedig, miszerint nehezen olvasható és megtévesztő odáig fajult, hogy az ügynökség 1979-ben visszavonta a Vignelli változatot.

Az új verzió pedig eleget tett a tradicionisták igényeinek.

A megújult térkép, azaz a régi az új új

Közel 50 évvel a visszavonása után az ikonikus 1972-es térkép alapvető elemei – mint például a széles vonalak, amelyek egyértelműen azonosítják, hogy melyik metróútvonalakról van szó és mik futnak egymás mellett, mik keresztezik egymást – új életet kapnak. Az új térképet Steven Flamm tervező készítette, aki azt reméli, hogy könnyebbé teszi a metróutazások megtervezését és követését, vagyis az utazási navigációt.

Az új térkép jellemzői:

• Egyszerűsített dizájn, amely a Vignelli térképre emlékeztet ugyan, de modern elemekkel ötvözi azt.
• Nagy kontrasztú és telítettségű, élénk színek és fekete pontok az állomásoknál a könnyű olvashatóság növelése érdekében.
• Vízszintes szöveg fehér háttéren szintén a jobb olvashatóságért.
• Egyértelműbb jelölés az expressz és a helyi vonatok, valamint az átszállási pontok között.
• Részletes jelmagyarázat akadálymentességi és biztonsági információkkal.
• QR-kód, amely az MTA (Metropolitan Transportation Authority közlekedési hatóság) weboldalára vezet további információkért.
• Optimalizáslás a digitális megjelenéseken (a metrókocsikban és az állomásokon lévő képernyőkhöz)

A változtatások célja, hogy a térkép felhasználóbarát legyen mind a helyiek, mind a látogatók számára. Miközben persze tartalmazza már a legutóbbi térképdizájn óta megtörtént változásokat és frissítéseket, mint például egy új vonal létrejötte vagy egy régi vonal meghosszabbítása.

A régi metrótérképen egy állomás megközelíthetőnek tűnt, még akkor is, ha csak a peronok egy részén volt lift. A Flamm tervezte változat szerint ezek az állomások egy nyilat kaptak, amely jelzi, hogy a kerekesszékesek melyik haladási iránya érhető el. Ahogy az MTA több állomást tesz kerekesszékkel is elérhetővé, a térkép frissül.

Ne nevezd térképnek, mert ez egy diagram!

Erre figyelmeztet Flamm. Azt mondta, hogy ez egy „diagram”, mert nincs méretarányosan megrajzolva. S bár az ikonikus Vignelli dizájnt is térképnek nevezik, de Flamm erre a tervre nem szeretné ezt használni.

A téglalap alakú Central Parkot négyzetté sűrítették, hasonlóan a régi Vignelli térképhez, igaz, most zöldre színezték, míg a régin szürke volt.

A Flamm új verziójában az egyetlen Brooklynban látható park a Prospect Park. Csak kettő van Queensben: a Flushing Meadows-Corona Park és a Forest Park. Staten Islandnek nincs. Bronxban három van: Van Cortlandt, Pelham Bay és Bronx Park. Ennek oka az, hogy kiválasztották azokat a parkokat, amelyekbe metróval lehet eljutni – ez pedig nagyon hasznos, ha metróval közlekedik az ember.

Véleményem szerint ezzel ki is foghatja a szelet az ezt a megjelenést kritizálók vitorlájából.

Konklúzió

Jól látható, hogy egy használati tárgy, mint jelen esetben egy térkép, nem csupán azt jelenti, hogy lerajzoljuk, megjelenítjük a tényeket. Sok múlik azon, hogy milyen szempontokat veszünk figyelembe, mik az igények, amikhez mindenképp igazodni kell (pl. a jó olvashatóság és a könnyű frissíthetőség), s azt is el kell dönteni, hogy mennyire alkalmazhatunk a megjelenítésben absztrakciót, egyszerűsítést és lényegi kiemelést a természetesség rovására.

Mindenkinek nem lehet megfelelni, hiszen egy megjelenés megítélése sok tekintetben szubjektív. De mivel ez a tervezés az alkalmazott művészeti ágakhoz tartozik, így a praktikum elsőbbséget élvez. Főként egy olyan területen, amely egy konkrét városi problémára nyújt megoldást.

Ez a poszt korábban a brillbraindesign.com oldalon jelent meg.

Forrásként felhasználtuk itt ( https://gothamist.com/news/everything-you-need-to-know-about-nycs-new-subway-map ), itt ( https://www.nytimes.com/2025/04/02/nyregion/nyc-new-subway-map.html ) és itt ( https://www.dezeen.com/2025/04/04/new-york-city-new-subway-map-mta/ ).