brandguideVállalkozásból brand
Esettanulmányok6 perc olvasás

Amikor olasz tengerpart találkozik magyar kreativitással: beszámoló a termoli arculattervezési pályázat sikeréről

Serfőző Péter · Megjelent · Frissítve

Termoli, egy olasz tengerparti kisváros nemzetközi arculattervezési pályázatán két magyar csapat is dobogóra állt. A cikk megmutatja, hogyan lesz egy helyszín látható jellemzőiből, mozaikokból vagy ívekből egységes, használható márka. Ez a sztori bizonyíték rá, hogy a magyar design világszínvonalon is versenyképes.

Képzeld el: egy olasz tengerparti város úgy dönt, hogy megújítja az arculatát, és két magyar designcsapat is dobogóra kerül! Ez nem csak egy szép sztori – ez egy remek példa arra, hogyan működik a valódi városi brandtervezés.

Gyere, ismerd meg ezt a sikertörténetet! Mert ez sokkal több, mint két szép helyezés – ez egy teljes útmutató arról, hogyan lehet világszínvonalon városokat rebrandelni, és mit tanulhatunk mi, designerek ebből az egészből. A témáról a mélyebb, hogyan tervezz városarculatot szakmai elemzésünket és útmutatónkat is elolvashatod.

A Termoli tengerparti város látképe, középkori várfalakkal és színes házakkal.

Mi a fene ez a Termoli, és miért izgalmas nekünk?

A színhely: amikor egy város rájön, hogy szépség még nem minden

Termoli egy 33 000 fős aprócska olasz gyöngyszem az Adriai-tenger partján. Képzelj el egy helyet, ahol:

  • Középkori várfalak néznek a tengerre
  • Színes házak sorakoznak a vízparton
  • Történelmi templomtornyok emelkednek az ég felé
  • Halászcsónakok ringatóznak a kristálytiszta vízben

Szóval minden megvan ahhoz, hogy turisták milliói szerelmesenek bele. De mégsem történik meg. Nem elég szépnek lenni, tudni kell magadat „eladni” is.

A pályázat anatómiája: amikor komolyan veszik a designt

Nem átlagos logóverseny

Ez nem volt egy átlagos „készíts logót” felhívás. A TerraViva Competitions által szervezett „Rebranding Termoli” pályázat 10 000 euró összdíjazással hívta a világ designereit. De mi tette ezt különlegessé?

A komoly tét jelei:

  • Nem csak logót kértek, hanem teljes városidentitást
  • A győztes munkát ténylegesen bevezetik a városban
  • A kiállítást a városi múzeumban rendezik meg
  • A zsűriben nemzetközi szakértők ülnek

Tanulság designereknek: Amikor egy pályázat ilyen körülményeket kínál, az azt jelenti, hogy komolyan gondolják. Érdemes mélyen beleásni magukat a témába.

A zsűri elvárásai: mit kerestek pontosan?

A zsűri olasz, spanyol és kubai designszakemberekből állt, akik olyan városarculati koncepciókat kerestek, amelyek:

  1. Egyszerre eredetiek – kitűnnek a tömegből
  2. Helyspecifikusak – autentikusak, nem generikusak
  3. Alkalmazhatók az urbánus térben – a való világban is működnek

A magyar dobogó: két teljesen különböző megközelítés

És itt jön a legszebb rész: a háromból két helyezett magyar!

Ez azt jelenti, hogy egy nemzetközi versenyben, ahol a világ minden tájáról érkeztek pályaművek, a magyar design képviselte a színvonalat. De ami igazán tanulságos: két teljesen különböző utat választottak a sikerhez.

A második helyezett munka.

2. helyezett: „Pieces of Termoli” – a mozaik történet

Krisztina Bozzai és Renata Vasko egy zseniális felismeréssel jöttek: rájöttek, hogy Termoliban mindenhol mozaikok vannak! A tengerparton, az iskolaudvarokban, a történelmi utcákban.

De itt jön a zseniális rész: Ezek a mozaikok nem csak díszek – navigációs rendszerként is működnek! A helyiek így beszélnek: „Találkozunk a tengerparton – a medúza mozaiknál.”

A koncepció anatómiája:

Alapötlet: Mint egy mozaik, Termoli is sok kis darabból áll össze. Minden darab külön is szép, de együtt alkotnak valami nagyszerűt.

Design rendszer logika:

  • A brand is így működik – sok kis elem (színek, formák, alkalmazások)
  • Együtt mesélnek Termoli történetét
  • Moduláris felépítés – könnyen bővíthető

Miért volt ez zseniális?

  • ✅ Autentikus: Nem kitaláltak valamit, hanem felfedeztek egy létező szépséget
  • ✅ Praktikus: A mozaik rendszer valóban működik a városban
  • ✅ Egyedi: Más városban nincs ilyen természetes navigációs rendszer
  • ✅ Skálázható: Könnyen bővíthető új elemekkel

A 3. helyezett munka.

3. helyezett: „The Heart of the Adriatic” – az építészeti elegancia

Szilvia Biai és Adrienn Halász egy másik utat választottak: az ívek (archok) világára koncentráltak. Termoliban mindenhol ívek vannak – ajtókban, ablakokban, városi kapukban.

A koncepció filozófiája:

Alapmetafora: „Az ív az a keret, amin keresztül a világ látja Termolit.” Olyan, mintha a várost egy gyönyörű képkeretbe helyeznék.

A boltív koncepció.

De hadd mesélem el, mit mondtak maguk a tervezők erről a koncepcióról:

—

Miért volt ez kifinomult?

  • ✅ Időtlen: Az ívek évszázadok óta jelen vannak, és évszázadokig lesznek
  • ✅ Elegáns: Prémium érzetet kelt, de nem kérkedő
  • ✅ Univerzális: Minden kultúrában értik az ív szépségét
  • ✅ Professzionális: Üzleti környezetben is működik

Ez olyan, mint egy jó klasszikus ruhadarab – soha nem megy ki a divatból, és mindig stílusos!

Beszélgetés a győztesekkel: mi volt a titok?

Most pedig hallgassuk meg maguk a designerek hangját! Három kérdést tettem fel mindkét csapatnak, és a válaszaik hihetetlen betekintést adnak a sikeres design folyamatba.

Milyen motivációval jelentkeztetek és dolgoztatok a pályázaton?

Bozzai Krisztina & Vaskó Renáta (2. hely): „Korábban dolgoztunk már együtt arculatokon, kreatív koncepciók fejlesztésén (RAKPART, Budapest Tuning), és ‘megvolt a kémia’ a közös munkára. Emellett barátok is vagyunk, így a közös élménygyűjtés is motivált minket. Szakmai szempontból éppen akkor volt mindkettőnknek szüksége egy kreatív boostra. Így álltak együtt a csillagok 2025 januárjában, amikor megláttuk a Terraviva felhívását.”

Biai Szilvia & Halász Adrienn (3. hely): „Hirtelen felindulásból indult az egész: egy szerda reggel szembe jött a pályázat és megkérdeztem Szilvit, hogy nincs-e kedve együtt nevezni. Ő gondolkodás nélkül igent mondott, aztán rá egy hónapra már együtt fedeztük fel a várost. Egy városnak arculatot tervezni, ráadásul egy olasz tengerparti kisvárosnak szép kihívás és izgalmas feladat is egyben.”

Tanulság: Látjátok a különbséget? Az egyik csapat tudatos döntést hozott (kémia + kreatív boost), a másik spontán ugrott bele. Mindkét megközelítés sikeres lehet! Az egyik tervez, a másik bátor. A lényeg az, hogy mindkét esetben erős alapon állt: előzetes együttműködésen vagy bizalom és kaland iránti nyitottságon.

Mi volt a legnagyobb kihívás a pályázat készítése közben?

Krisztina & Renáta: „Egyrészről amikor elmentünk Termoliba, annyira autentikusnak és tökéletesnek tűnt, hogy egyből felvetettük, hogy be kellene adnunk egy üres pdf-et, annyi szöveggel, hogy ‘ne rontsátok el ezt a várost globális desztinációmarketinggel’. De persze nem bírtuk ki, hogy ne álljunk bele. Termolit úgy képzeljétek el, hogy miközben tele van csodálatos épített és természeti kinccsel, egyetlen párhuzamos vonalat sem találsz. Minden nagyon random, minden nagyon szabad. […] Hogy a legnagyobb kihívást említsük, az éppen az volt, hogy annyi ötletünk és irányunk volt, hogy ezek szétszálazása és konzisztens arculatba rendezése volt a legnagyobb falat.”

Szilvia & Adrienn: „Emberileg a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, ahol mind a ketten egyformán magunkénak érezzük a készülő anyagot. Szakmailag a logó érdekes módon elég gyorsan megszületett, így a nagyobb kihívást az arculati elemek megalkotása és a logóval harmonizáló egység megteremtése okozta.”

Milyen visszajelzéseteket kaptatok itthon vagy külföldön, akár a szervezőktől?

Krisztina & Renáta: „A zsűritől kapott visszajelzésekkel kezdenénk: Anna Cabrera Hens (Barcelona Városi Tanács) azt jegyezte fel a koncepciónk mellé, hogy ‘ez a pályamunka kiemelkedik művészi mélységével és átgondolt kidolgozottságával. A koncepció nemcsak jól átgondolt, hanem gyönyörűen integrált minden elemben. Kiemeli a helyi kézművesség értékét és annak kapcsolatát a város identitásával.’ Olivia Gori, ECÒL (Firenze) pedig ezt: ‘Ez a projekt képes több léptéket is egységben tartani – az apró, karakteres csempemotívumtól egészen az olasz félsziget tágabb kontextusáig.'”

Szilvia & Adrienn: „A zsűri olasz, spanyol és kubai designszakemberekből állt, akik olyan városarculati koncepciókat kerestek, amelyek egyszerre eredetiek, helyspecifikusak és alkalmazhatók az urbánus térben. Visszajelzésük szerint a díjazott magyar projektek mindezt érzékeny történetmeséléssel és vizuális következetességgel tudták megvalósítani.”

Összefoglalás: amit mi is hazavihetünk

A Termoli siker megmutatja: amikor tehetség találkozik alapossággal és egy kis bátorsággal, akkor születnek azok a designok, amik valóban számítanak.

Mit tanultunk ebből a történetből?

  1. A jó design mindig több, mint vizualitás – történet, kultúra, megértés keveréke
  2. Több út is vezethet a sikerhez – például a felfedező vs. építő megközelítés
  3. A spontaneitás és a tudatosság nem zárják ki egymást
  4. A magyar design világszínvonalon versenyképes
  5. A részletekben lakozik az ördög – és a siker is

És persze egy kis olasz életérzés sem árt! 😊

A Termoli győztes munkák jelenleg a MACTE múzeumban vannak kiállítva. Ha arra jártok, nézzétek meg őket élőben – a magyar design büszkeségeit!

A brandguide ezúton is gratulál a két párosnak a sikerükhöz!

  • A jó városi design nem csak szép logó, hanem teljes, alkalmazható identitás.
  • Keress a helyszínben már létező, autentikus mintázatot, és építs arra rendszert.
  • A moduláris, bővíthető design rendszer könnyebben skálázható és praktikus.
  • Mind a tudatos tervezés, mind a spontán nekivágás vezethet sikeres pályázathoz.
  • A zsűri az eredetiséget, helyspecifikusságot és gyakorlati alkalmazhatóságot értékeli leginkább.

Gyakori kérdések

Mi volt a Termoli arculattervezési pályázat lényege?

A TerraViva Competitions szervezte 10 000 euró összdíjazással, és nem csak logót, hanem teljes városidentitást kerestek, amit ténylegesen bevezetnek a városban.

Milyen magyar csapatok értek el helyezést?

Bozzai Krisztina és Vaskó Renáta a második, Biai Szilvia és Halász Adrienn a harmadik helyen végzett a nemzetközi mezőnyben.

Mi alapján értékelte a zsűri a pályaműveket?

Olyan koncepciókat kerestek, amelyek eredetiek, helyspecifikusak és az urbánus térben is alkalmazhatók.

Miben különbözött a két győztes csapat megközelítése?

Az egyik csapat a város mozaikjaiból épített navigációs, moduláris rendszert, a másik az ívek motívumára alapozott időtlen, elegáns koncepciót.

Következő lépés

Kérdezd meg a brandguide/AI-t a saját cégedre (esettanulmányok):

„Milyen, a környezetemben vagy üzletemben már létező vizuális mintázatot tudnék a márkám alapjává tenni?”
Megkérdezem
Serfőző Péter
márkastratéga, a zwoelf alapítója
Serfőző Péter márkastratéga. 2009 óta, a zwoelf alapítójaként azon dolgozik, hogy a cégek ne a logóval kezdjék, hanem azzal, amiért a vevő őket választja. Nagyvállalatoknak, mint a Waberer's, az Uniqa vagy az OTP, ugyanazzal a módszerrel épít márkát, amit a brandguide-on kisvállalkozóknak ad át, érthetően.
Hasznos volt ez a cikk?

Kapcsolódó cikkek

Logó és arculat

Híres autólogók felismerhetősége

Egy kutatás azt nézte, mennyire ismerhetők fel az autólogók: volt, ahol a hibátlan logót kellett kiválasztani két elrontott közül, volt, ahol…

2023. december 13. · 2 perc
Esettanulmányok

Olimpiai logó története

Az olimpiai öt karika nem elsőre jött össze: Coubertin előbb egy bonyolult olajágkoszorút tervezett, ami nem vált be. 1913-ban állt össze a ma ismert…

2023. augusztus 7. · 2 perc
Esettanulmányok

Az OMV új arculata – brandelemzés

Az OMV eldobta a régi, duplázott OMV/OMV logót, és egy vonalas, ábrás jelből és feliratból álló, kövérebb betűtípusú arculatot vezet be. A váltás azt…

2024. június 19. · 3 perc