Ugrás a tartalomhoz
A nyolcvanas évek talán az az időszak a huszadik századból, ami popkulturális szempontból a legnagyobb nyomot hagyta a jelenleg is élő generációkban – egy virágzó, színes, kreatív, és szabad kor, amely lehetővé tette a művészetek és a kultúra szárnyalását. Visszatekintve úgy fest, mintha a nyolcvanas éveken hurráoptimizmus uralkodott volna a rengeteg vibráló színnel és mókás divathullámokkal.
Rengeteg nagyszabású logó született a nyolcvanas években, melyek mára sem vesztettek értékükből és jelentőségüket is megőrizték. Korábban írtunk a hatvanas és a hetvenes évek legjeiről – következzen hát a sorozatunk harmadik része, ezúttal a nyolcvanas évekről.
Apple
Mai szemmel furcsa látni, hogy az Apple első logója milyen vibráló színekben pompázott. A brand ma már egy letisztult vonalon mozog, de egykor az alma logó színes, szivárványos sávokra volt felosztva. A bátor színhasználat nem volt jellemző akkoriban a tech cégekre, szokatlannak hatott; az oka az lehetett, hogy az Apple ekkor dobta piacra az első színes számítógépet, ami hatalmas szenzációnak számított.
Az Apple logója a Best Global Brands listáján 11 éve áll az első helyen. Az Interbrand kreatív igazgatója így nyilatkozott a logóról:
—
Hogy miért van a harapásnyom az almában, arról több teória is él a köztudatban:
- Az egyik, hogy ne lehessen könnyen összetéveszteni egy cseresznyével.
- A másik, miszerint Alan Turing, a számítástechnika meghatározó alakja úgy vetett véget az életének, hogy ciánnal befecskendezett almát evett, és ezt hivatott szimbolizálni a harapásnyom. A szivárványos paletta pedig Turing homoszexualitására utalhat.
Vissza a jövőbe (Back to the future)
Ritka, hogy egy film kerüljön be egy logós top 10-es listára, de ha valami kult és felejthetetlen, akkor az a Vissza a jövőbe. A filmet 1985-ben mutatták be és hatalmas sikert aratott.
A big and bold, élénk színű logó azonnal magával ragad mindenkit, és szuper részletekkel van ellátva: ha megnézzük, az első sor betűi balra dőlnek, az alsó soré pedig jobbra, így egy izgalmas asszimetriát fedezhetünk fel benne, ami dinamikus, és az időutazás oda-vissza effektusát remekül visszaadja, de egy direktebb jel is segít minket tájékozódni: a kis nyilacska a felső sorban. Ezeknek az apróságoknak köszönhetően a logót jobban megvizsgálva már kapunk is egy képet arról, hogy mi lehet a film fő témája – és elképesztő, hogy mindez csöppet sem erőltetetten, tipográfiai módszerekkel létrehozható.
Pepsi
A nyolcvanas évek elején a Coca-Cola egyértelműen piacvezető volt, azonban a Pepsi egy olyan erős marketingkampányba kezdett, ami megrengette a Coca-Cola pozícióját: a Pepsi Challenge elnevezésű tv-reklámokban civilekkel kóstoltatták meg a Coca-Colát és a Pepsit egymás után, és érdekes módon a legtöbben a Pepsit választották és illették szép szavakkal. Ez az igen explicit reklám sikeresnek mutatkozott, és a Pepsi eladásai szignifikánsan megugrottak.
Ezt követően egy új logóra volt szükségük, hogy a termék friss és megújuló külsőt kapjon. 1987-ben született meg a rebrandelt piros-kék-fehér Pepsi logó, ami hullámos formáival, modern betűtípusával és erős színeivel a fiatal generációt szerette volna megcélozni.
Air Jordan ‘Jumpman’ (Nike)
A Nike Air Jordan vonalához a logó a mai napig menő, és nem tudok visszaidézni olyan időszakot, amikor nem volt az. A sziluett feltehetően egy holland fotográfus, Jacobus Rentmeester képe alapján született Michael Jordanről, azonban szerzői jogi problémák miatt a Nike-nál inkább újra megcsináltatták egy másik fotóssal a képet, hogy az teljes mértékben a Nike szellemi tulajdonát képezze. Utóbbi képről mintázta le Tinker Hatfield 1988-ban a végleges logót. Rentmeester sokáig próbálta megvédeni a munkáját, be is perelte a Nike-t, de a bíróság a Nike javára döntött, mondván, hogy a fotó csupán inspirációul szolgált a vállalatnak.
McDonalds
A McDonalds logó olyannyira ikonikus, hogy nagyon furcsa belegondolni, hogy nem pontosan ugyanúgy festett világ életében. A mai formáját a nyolcvanas években érte el, előtte nagyon sok, mai szemmel furcsa alakban tetszelgett.
A logó 1983-ban vált olyanná, ahogy nagyjából ma is ismerjük, azóta csupán apró frissítéseken ment keresztül. A logó mai színeit ekkor fektették le alapkövekként, amely a piros, a fehér és a sárga. Az amerikai kultúra, a fogyasztói társadalom és a kapitalizmus egyik legmeghatározóbb logója.
SEGA
Ma már nincs igazán előtérben, de a SEGA, a japán játékgyártó a nyolcvanas években óriásinak számított: ők hozták létre az egyik legkedveltebb videójáték-karaktert: Sonicot, a sündisznót.
—
A logót Teruoki Yagi tervezte, aki a CNN logójáért is felelős: a stílusa mindkét munkáján szépen kirajzolódik, nagyon jellegzetes tipográfiát használt. Az ehhez hasonló, két vonalból kirajzolódó betűk jellemzőek voltak az akkori tech cégekre.
Ghostbusters
A nyolcvanas évek a VHS és mozik aranykora, hiszen óriási újdonság volt, hogy elérhetővé vált otthon is a filmnézés, így nem meglepő, hogy Hollywood öntötte magából a mozgóképes műremekeket és az azokhoz tartozó logókat.
A Vissza a jövőbe 1985-ben, a Szellemirtók egy évvel korábban jött ki, így pont volt ideje a hype vonatnak lefutni. A Szellemirtók egy sci-fi vígjáték, amiben három férfi szellemekre vadászik New Yorkban. A film emblémája egy szellem figuráját ábrázolja, ami egy piros szakasszal van áthúzva. A teljes logóban ez az embléma a logóba van beágyazva, az ‘O’ betű helyét foglalja el a Ghostbusters szó elején. Amellett, hogy megjelent a filmplakátokon, a három főszereplő férfi szellemirtó cégéhez is ez a logó tartozik.
Stüssy
A Stüssy a 2010-es évek második felében kezdett el újra szárnyalni, így sokan hitték, hogy a brand akkor indult útjára, azonban sokkal mélyebb gyökerekkel rendelkezik: a Stüssy eredetileg egy, a nyolcvanas évek Kaliforniájában indult szörfruházati márka volt, később kezdtek szélesebb körben terjeszkedni. A cég az alapítójáról, Shawn Stussy-ről kapta a nevét. A tipo nem valamiféle fancy internetről vásárolt betűtípus, hanem Shawn (átvett) aláírása, amit a szörfdeszkákra kezdett el alkoholos filccel felírogatni. Az aláírás stílusát nagybátyjától, Jan Stussy-től koppintotta.
MTV
Az MTV túlzás nélkül forradalmasította a zeneipart: az első olyan csatorna volt, ami 0-24 videóklippeket sugárzott, ami azt jelentette, hogy a zene műfaja belépett a vizualitás színterébe – hirtelen fontossá vált, hogy a zenekarok videóklippeket gyártsanak, és hogy ütősek legyenek, szinte kisfilmszerűek.
A logó 1981-ben látott napvilágot, a Manhattan Design stúdióban készítették el. Az MTV logója egy lenyomatként funkcionál, ami bármilyen színkombinációt fel tud venni, így remekül adaptálható a környezetéhez.
NeXT Computers
Az Apple nem volt mindig a legnagyobbak legnagyobbika – 1985-ben az Apple vezetősége Steve Jobs elbocsátása mellett döntött, válaszul pedig Jobs megalapította a NXT Computers-t, és számítógépeket kezdtek gyártani.
A NXT logóját Paul Rand tervezte, és egy 100 oldalas folyamatleírást készített a logó megtervezésének kezdetétől a végeredményig bezáróan. Rand javasolta, hogy a cég nevében szerepeljen az ‘e’ betű is, mert könnyebben befogadhatóvá válik ettől a brand és a logó. A kiegészítést a logóban úgy jelezte, hogy egy kicsi ‘e’ betűt helyezett el ugyanakkora méretben, mint a többi kapitális társa.
Forrás: LINK
