A HUNYADI sorozat főcímének tipográfiai elemzése

Hogyan mesélnek történetet a betűk?

Ha videón néznéd meg az elemzést 👇

Amikor először megpillantottam a HUNYADI sorozat főcímét, felkeltette a szakmai érdeklődésemet.

Nem pusztán egy sorozatcímet láttam, hanem egy átgondolt tipográfiai megoldást, ami sikeresen egyensúlyoz a történelmi téma és a modern kivitelezés között. Ez a tudatos tervezői munka ösztönzött arra, hogy alaposabban megvizsgáljam, milyen elemekből épül fel ez a tipográfiai megoldás.

A minap megjelent a legújabb magyar sorozat. A sorozat Bán Mór nagy sikerű regényciklusára épül, és hazánk legendás hadvezérének életét mutatja be. Amikor először pillantottam meg a HUNYADI sorozat főcímét, azonnal megragadott az az elegáns egyensúly, ahogyan a történelmi kontextust modern tipográfiai eszközökkel jelenítették meg.

Gyere, nézzünk bele együtt, milyen tipográfiai varázslat zajlik a szemünk előtt!

A stencil hatás – Több mint egy vizuális trükk

A HUNYADI főcímben azonnal szembetűnik a stenciles kialakítás – és ez sokkal többet rejt magában, mint elsőre gondolnánk.

A stenciles megoldás legalább három rétegű jelentést hordoz:

🔹 Katonai asszociációk – A stencil elsőként a katonai felszereléseken, ládákon, járműveken használt jelöléseket juttatja eszünkbe. Szinte látjuk magunk előtt, ahogy katonai felszerelésekre festik fel Hunyadi nevét! Ez rögtön kapcsolatot teremt a sorozat főhősének hadvezéri mivoltával.

🔹 Az „idő marta” jelleg – A stencil olyan hatást kelt, mintha a történelem viharai koptatták volna ki a betűket, mégis az alak, a forma ellenállt az idő múlásának. Nem érzed, hogy ez milyen szépen tükrözi, ahogy Hunyadi emléke is túlélte az évszázadokat? A kivágott, hiányos részek ellenére a teljes kép felismerhető marad – akárcsak a történelem, amelyből bár csak töredékeket ismerünk, mégis képesek vagyunk rekonstruálni a teljes képet.

🔹 A „kőbe vésett” hatás – A stencil forma azt az érzetet kelti, mintha a betűk mélyebben lennének a felszín alatt, mintha valamibe bele lennének vésve. Ez a megoldás a kőbe vésett feliratok, emlékművek asszociációját is előhívja, ami tökéletesen illeszkedik Hunyadi történelmi jelentőségéhez és örökségéhez.

Tipp A stencil nem csak egy vizuális stílus, hanem egy erőteljes jelentéshordozó eszköz is lehet. Gondold át, milyen asszociációkat kelthet a célközönségedben, és hogyan erősítheti a mögöttes üzenetet.

A tipográfia mint történetmesélő eszköz

Amit a HUNYADI főcím tipográfiája különösen jól demonstrál, az a betűk képessége arra, hogy történetet meséljenek. Mielőtt akár egy jelenet is lezajlana, a főcím tipográfiája már közvetíti számunkra:

• A korszakot és annak hangulatát
• A főszereplő karakterének lényegi vonásait (erő, méltóság)
• A produkció minőségi ambícióit
• A történelmi és modern szemlélet közötti egyensúlyt

Ez jó példa arra, hogyan válhat a tipográfia a vizuális identitás és a történetmesélés szerves részévé, túlmutatva a puszta szövegközvetítő funkción.

A betűtípus-választás bátorsága

Az alkotók elsőre úgy tűnik, nem a jól bevált utat választották, hogy kiválasztanak egy betűtípust, kiírják vele a címet és kész. Sőt, nem választották a klisét jelentő utat, nem Trajan Pro betűtípust használták, mint a legtöbb történelmi filmben.

Sokszor, ha történelmi filmet látunk, az alkotók automatikusan a „filmplakát-betűtípushoz” nyúlnak. Képzeld el azt a jelenetet, amikor a tervező az asztalánál ül, és van egy pillanat, amikor döntenie kell: „Használjam a biztonságos, jól bevált megoldást, vagy merjek újat alkotni?” A HUNYADI esetében szerencsére az utóbbi mellett döntöttek – és ez a bátor döntés meghozta gyümölcsét!

Rise of the Raven vs. HUNYADI – Két világ, egy történet

De várjunk csak!

Ez azzal indokolható, hogy a Hunyadi szó olvasása és kiejtése kihívások elé állíthatja a nem magyar közönséget. Ez teljesen érthető.

A nemzetközi címválasztás oka még, hogy a „Hunyadi” név külföldön kevésbé ismert, és akár könnyen összetéveszthető például a „Hyundai” autómárkával. (Képzeld el azt a csalódott nézőt, aki középkori csaták helyett autóreklámot várt! 😄) Ezért választottak egy olyan címet, amely jobban megragadja a nemzetközi közönség figyelmét:

Ha elképzeljük egymás mellett a két logót, rögtön láthatjuk a koncepcionális hasonlóságokat és különbségeket:

⭐ Míg a magyar változat merészen egyedi betűkapcsolatokat hoz létre, addig a nemzetközi változat a felismerhetőségre és a műfaji besorolásra helyezi a hangsúlyt.

⭐ Míg a RISE OF THE RAVEN gazdag, fémes textúrát kapott, addig a HUNYADI verzió letisztultabb, egyszerűbb fehér megjelenést alkalmaz, inkább az animációval és a formák játékával teremt dinamikát.

⭐ Térközök tekintetében is különböznek: a HUNYADI tömörebb, összekapcsoltabb, míg a nemzetközi verzió levegősebb, klasszikusabb elrendezésű.

A nemzetközi kommunikációban a film zsáner jellegzetes betűtípusát, a korábban már említett Trajan Pro-t használják, amelyen egyedi betűvégződéseket és módosításokat végeztek, valamint fémes textúrát adtak a betűformákhoz. Ez a betűválasztás és grafikai megoldás vizuálisan is erősíti a történelmi és epikus jelleget.

A betűk egyedi átalakítása nem csupán vizuális játék – az egalizálási problémákat is sikerült vele megoldani. Az R-I és R-A betűkapcsolatoknál a kinyúló R szára miatt alkalmazott „alávágás” közelebb hozza egymáshoz a betűket, létrehozva egy kompakt tipográfiai elrendezést.

A T betű karddá alakítása pedig már csak egy tipográfiai játék, de mindenképp hozzátesz a betűkép hangulatához és üzenetéhez, miközben nem árt az olvashatóságnak.

Tervezői gondolat: Ha nemzetközi közönségnek tervezel, mindig gondold át, milyen kulturális és nyelvi különbségek befolyásolhatják a befogadást. Néha két különböző megközelítés lehet a nyerő stratégia!

HUNYADI – Amikor a betűk összefonódnak

Visszatérve a magyar verzióra: húztak egy bátor húzást és tovább mentek azon túl, hogy csak kiírják, hogy HUNYADI. Egy alap betűtípust alakítottak át, majd még csavartak rajta egyet – egyedi U-N-Y-A betűkapcsolatot, ligatúrát hoztak létre. (ha felismered melyik betűt vették alapul, akkor írj nekem!)

A ligatúra nem más, mint összekapcsolt betűk kialakítása, és itt sikerült egyből 4-et összevonni. Nem klasszikus ligatúra, mert fizikailag nincsenek összekötve az egyes betűk, de a pozitív-negatív játékkal kiegészítik egymást a betűpárok.

Engem ez a megoldás egy kicsit a középkori kódexek világára is emlékeztet, ahol a betűk gyakran egybeolvadtak, átfedésbe kerültek, hogy helyet spóroljanak, vagy egyszerűen csak esztétikai okokból. Ez egy újabb finom történelmi referencia, ami nagy valószínűséggel nem véletlen!

A választott betűtípus ebben az esetben talán nem is olyan fontos (ha valaki felismeri, írja meg), mivel olyan mértékben lett átalakítva és szabdalva, hogy már nem az eredeti betűk karakterei a meghatározók, hanem az újonnan kialakult logotípia.

Figyeljük meg a részleteket!

Ami még igazán karakteressé teszi a HUNYADI főcímet, az a stenciles, katonai hangulat, valamint az, ahogyan feloldja a katonás ritmust a H és az A betű vízszintes összekötésének íves megoldása. Mind az összevont, mind az eredeti felirat tartalmazza ezt az íves megoldást, ami finoman ellensúlyozza a stencilezés szigorú, szögletes természetét.

Tipp Amikor logót vagy főcímet tervezel, keress egyensúlyt a szigorúság és a dinamika között. Egy apró íves elem a főként szögletes kompozícióban olyan feszültséget teremt, ami egyedi karaktert ad a munkádnak.

Olvashatóság – A finom egyensúly

Ha tudjuk, hogy mit kell elolvasni, könnyű dolgunk van, hiszen szemünk kiegészíti a hiányokat, és azonnal felismerjük a HUNYADI szót. Ha nem ismerjük a kontextust, akkor is olvasható az összeolvasztott betűkép, bár elképzelhető, hogy nem mindenki tudja elsőre kibetűzni.

Nem tudni, hogy az olvashatóság támogatása volt-e a cél, de létezik egy teljes felirat is, amely animációval olvad az összekötött verzióba. Így minden kétséget kizáróan olvasható a HUNYADI felirat, mielőtt az animáció végén emblémaszerűvé válik.

Ez a megoldás azt a klasszikus tervezői dilemmát oldja fel, amikor az egyediség és az olvashatóság között kell egyensúlyoznunk. Ahelyett, hogy feláldoznák az egyik értéket a másikért, az alkotók egy okos folyamatot terveztek: kezdjük a tisztán olvasható változattal, majd fokozatosan vezessük át a nézőt az egyedi, emblematikus verzióhoz.

Gondolj csak bele: a néző először találkozik az olvasható változattal, megérti, mit lát, majd az átalakulás után már felkészült arra, hogy az absztraktabb jelben is felismerje a HUNYADI szót. Ez a fajta gondoskodás a néző befogadási folyamatáról mutatja, mennyire átgondolt volt a tervezés, ami egyébként fordítve is igaz: ha előbb az összevont verziót látom, segít feloldani a megoldást az animáció.

El tudjuk képzelni a tervezői workshopot?

Bár nem voltunk ott a tervezési folyamatban, könnyen el tudjuk képzelni azt a tervezői workshopot, ahol a HUNYADI főcíme született. Valószínűleg számos vázlat, számtalan betűtípus kipróbálása és sok-sok iteráció előzte meg a végső verzió kialakulását. A tervezők feltehetően számos kérdéssel szembesültek:

• Hogyan lehet egyszerre modern és történelmi hangulatú a főcím?
• Mennyire legyen ‘magyaros’ a megjelenés?
• Hogyan lehet elkerülni a történelmi filmek tipográfiai kliséit?
• Milyen mértékben befolyásolja a főcímet az, hogy sorozatról, és nem mozifilmről van szó?

A végeredmény, amit látunk, ezeknek a kérdéseknek és válaszoknak a végső szintézise – egy kis „tipográfiai csata” győztes stratégiája, ha úgy tetszik. És ahogy Hunyadi János is sok csatát megnyert, úgy ez a tipográfiai megoldás is megnyeri a saját csatáját: felkelti az érdeklődésünket, és rögtön belevon a történet világába.

Verdikt – Mit vihetünk haza a saját projektjeinkhez?

Összességében egy erős vizuális jel született.

Az alkotók sikeresen oldották meg mind a magyar, mind a külföldi piac arculati kialakítását, és nemzetközi szinten is meggyőző vizuális identitást teremtettek a sorozatnak.

Mit tanulhatunk a HUNYADI főcím tipográfiájából saját projektjeinkhez?

A történelmi hitelesség és kortárs design egyensúlya – Ne féljünk modern eszközökkel nyúlni történelmi témákhoz, de tartsuk tiszteletben a korszak vizuális nyelvét. Ez az egyensúly – ahogy Hunyadi János is egyensúlyozott két világ között – teszi igazán emlékezetessé és hatásossá ezt a tipográfiai megoldást.

Karakteres, de funkcionális betűválasztás – A betűtípus legyen vizuálisan érdekes, de ne áldozzuk fel az olvashatóságot a stílus oltárán. Játsszunk bátran a betűkkel, de mindig tartsuk szem előtt a végső célt!

Térközök tudatos kezelése – A betűk közötti térközök nem csupán technikai kérdést jelentenek, hanem a ritmus és hangulat fontos elemei. Figyeld meg, hogyan változtatják meg a térközök a teljes vizuális élményt!

Konzisztens alkalmazás – A jól megtervezett tipográfiai rendszer minden felületen és méretben működik. Tervezz rugalmasan, gondolkodj a különböző felhasználási módokban!

A tipográfia mint történetmesélő eszköz – A betűk formája, textúrája és elrendezése önmagában is kommunikációs csatorna. Használd ki a betűk erejét, hogy történetet mesélj, hangulatot teremts, érzelmeket közvetíts!

Számomra a legfontosabb tanulság, hogy a jó tipográfia nem fél játszani és kockáztatni, de mindig tudja, hol vannak a határai. A HUNYADI főcíme pont annyira merész, amennyire szükséges, és pont annyira tisztelettudó a történelmi kontextus iránt, amennyire kell.

Ha legközelebb egy izgalmas új projektbe kezdesz, gondolj a HUNYADI főcímére, és ne félj egy kicsit merészebb megoldásokat választani – néha a legnagyobb kockázatok hozzák a legnagyobb sikereket a tervezésben is!

---

Remélem, ez a kis tipográfiai kalandozás téged is inspirált! Ha van kérdésed vagy gondolatod a témáról, oszd meg bátran a kommentekben.

Figyelem: a felhasznált képek és grafikai elemek a HUNYADI Sorozat készítőinek a tulajdona (© Beta Film). Felhasználásuk illusztrációként, edukatív, demonstrációs céllal történt.