Ugrás a tartalomhoz
A logó a brand esszenciája: akkor jó egy logó, ha bele van sűrítve, tömörítve a márkád misszióstul, történetestül, üzenetestül, mindenestül.
Ez nem a modernitás vívmánya, ez mindig is így volt: a keramikusok, a festők, és más képzőművészek mind-mind használtak valamiféle megjelölést, hogy jelezzék, hogy az ő kezük munkája az adott alkotás.
Nem csak a művészekre volt igaz ez, mert a kereskedők is használtak megkülönböztető jeleket, hogy felismerhetőek legyenek a potenciális vásárlók számára a versenytársakkal szemben is – és, ha minden jól alakul, a jó áruval, a jó árakkal, a megbízhatósággal azonosítsák az adott jelet.
A logó jelentősége
Néha nem árthat átismételni a legtriviálisabb kérdéseket. Miért is fontos a logó? A logó a márkaidentitás része, és kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy a termékeket a vásárlók hova kategorizálják be.
Remek példa erre a divatipar: ha alaposan megfigyeljük, a Hugo Boss vagy más high-end divatmárkák gyakran a nagy, látványos logóval ellátott termékeiket olcsóbban árulják, mint a kisebb, szerényebb megjelöléssel ellátott darabokat. Ennek az lehet az oka, hogy ami olcsóbb, azt az emberek könnyebb szívvel vásárolják meg, így pedig elterjedhet a nagy, hatalmas márkalogó.
Más téma, hogy egy olyan táska, amin ott van a Luis Vuitton logó, sokszorosát éri annak a társának, ami lehet, hogy van olyan minőségi, de no name. Ennek megfelelően, ha a logó nem reprezentálja a branded kellőképpen, a terméknek az értéke sem feltétlen tud annyira a magasba szökkenni.
A jó logó jól öregszik
—
Gyakran előfordul a művészeknél, hogy ahogy öregednek, egyre egyszerűbb festményeket adnak ki a kezeik közül. Ez azért is lehet, mert már nem kell bizonyítaniuk senkinek, hogy meg tudnak festeni egy képet elképesztő részletességgel – ha már van nevük, ez a társadalmi béklyó meglazulhat, ami a valódi művészetük előnyére vállhat.
Egy logó is bejárhatja ugyanezt az utat: sokszor az egyszerűség, egyszerűsödés és az ismertség a kulcs. Emellett, egy logó is korosodik, hiszen hosszú évekre tervezik, és az a legjobb scenario, ha időtálló tud maradni.
Nagy brandek logóevolúciói
Ha már egyszerűsödés: nézzük meg, hogyan alakultak az évek során a nagy múltra visszatekintő brandek logói: honnan indultak és hová jutottak?
McDonalds
A McDonalds logója az egyik legismertebb a világon.
A negyvenes években egy tipográfiailag összetett és cirkalmas logóval kezdtek, azonban az egyszerűsödés tendenciája szépen lassan beköszönt. 1961-ben jelent meg először a sárga ‘M’ betű, amitől azóta sem szakadt el a brand, teljesen eggyé váltak.
2003-ban kiegészült a logó az “I’m lovin’ it” szlogennel, ami angol nyelvtanilag teljes képtelenség, de összetéveszthetetlenül egybeolvadt a Mekivel.
Az Instagram alakulása szuperül szemlélteti, hogy egy logó hogyan alakul át egy absztrakt ikonná. A részletesen kidolgozott fényképezőgéptől eljutott egy olyan állapotba, ahol a fehér vonalak csupán a gép legfontosabb felismertető jegyeit tartalmazzák: ilyen a lencse, a vaku és a tárgy körvonala. Semmi több, mégis egyértelmű, hogy ez egy fényképezőgép.
Nike
Többször írtunk már arról, hogy a Nike a valaha volt legjobb logó. A Nike-t 1963-ban alapították Blue Ribbon Sports néven – ezért van, hogy az első logón a B, R és az S betűket látjuk kirajzolódni. Az alapítók csak később, 1971-ben nevezték át a céget Nike-ra, ekkor tervezte meg Carolyn Davidson grafikushallgató 35 dollárért cserébe a híres pipa-logót. Később a cég egy aranygyűrűvel és részvényekkel honorálta Carolyn munkáját.
Apple
Az Apple logója egy teljes évet leszámítva alakilag pontosan ugyanúgy nézett ki, csupán a színeiben változott. 1976-ban Ronald Wayne egy komplett jelenetet tett logóvá: a kis képen azt látni, ahogy Isaac Newton fejére esik egy alma.
Az Apple egy nagyon színes almás logóra váltott 1977-ben, ami a tech cégek között akkoriban szokatlannak számított. 1998-ban használták először a teljesen fekete almát és 2015-ben tértek rá vissza.
Starbucks
A Starbucks lassan szakadt el a logóban fellelhető szavaktól, és egyre nagyobb hangsúlyt kapott a szimbólumuk, a szirén. 1971-ben a márkanév mellett szerepel a “coffee – tea – spices” hármas is. 1987-ben már csak a Starbucks Coffee felirat látható, amely 2011-ig maradhatott is. Ezt követően teljesen eltűntek a betűk.
Coca-cola
A Coca-cola logó nem a megszokott sorminta, inkább egy hullámvasútéhoz hasonlít az általuk bejárt út. Valójában az első, 1886-os logójuk volt a legeslegegyszerűbb, ezt követően kezdtek bonyolodni a dolgok: 1905-re készítették el a ma is ismert betűtípust, 1950-re érkezett meg az ikonikus piros szín, később pedig a logó volt, hogy szalaggal, volt, hogy egy üveg kólával egészült ki. Ma már egy egyszerű script-logót láthatunk, az 1940-es fekete logó piros párját.
Shell
Egy hétköznapi, fekvő helyzetű, kicsit szomorkás, de valósághűen megjelenített kagylótól indult a Shell 1900-ban. Ezt a kis kagylócskát egy fésűkagyló váltotta fel, ami immár álló helyzetben szerepelt az emblémán. Ekkoriban még nem képezték feliratok a logó részét, az csak később, 1948-ban került fel, és ekkor színezték be először a logót a brand színeire: a sárgára és a pirosra. 1955-re távolodtak el a realitástól és egy illusztratív kagylóval újítottak. 1999-re a Shell ledobta magáról a feliratokat és egy teljesen absztrakt logóra váltottak, amely talán nem is lenne egyértelműen kagylóként értelmezhető, ha nem Shell lenne a cég neve.
Forrás: LINK
