Amerika hatalmas, ebből adódóan pedig igazán változatos a tájat, az állatokat, az embereket és a kulturális sajátosságokat tekintve. Viszont van, ami közös, akárhol járjunk is az USA-ban: a közúti jelzőtáblák. Ez természetesen nem véletlen, hanem számos előírás tartozik hozzájuk, melyeket követni kell a tervezés során.
Az Autópályakezelők Szövetsége (Federal Highway Administration’s) 1935-ben foglalta írásba először a közúti jelzőtáblák és fényjelzések kialakítását érintő, 900 oldalas szabályzatát, az úgynevezett MUTCD-t.
A MUTCD (Manual on Uniform Traffic Control, tehát az egységes forgalomirányításról szóló kézikönyv) kimondja, hogy a leírtakat nemzeti szabványként kell tekinteni. Többek között kitér a betűtípusra, a szóközök hosszára, a háttér lehetséges színeire és a fényvisszaverő képességre is. Az egységesség a kulcsszó, hiszen hatalmas kavarodást idézhetne elő ha egyik államról a másikra teljesen máshogy néznének ki a táblák.
Kell, kéne, lehetne
A szabályok engednek némi rugalmasságot az államoknak, ugyanis a “kell” ige fokozataival óvatosan játszik a törvény megfogalmazása: vannak olyan határozatok, amelyek kötelezően követendők, illetve olyanok is, amelyek csupán ajánlottak, javasoltak.
A törvény továbbá előírja, hogy minden állam köteles alapul venni a kézikönyvet, de azt ki is egészítheti vagy írhat egy sajátot – amelynek attól függetlenül, hogy államspecifikus módosításokkal rendelkezik, javarészt egyeznie kell a MUTCD-vel. Tíz államnak van saját dokumentuma: ez Kalifornia, Texas, Missouri, Minnesota, Utah, Michigan, Indiana, Ohio, Delaware és Maryland.
Mutatunk szemelvényeket a kézikönyvből, melyek jól demonstrálják a szabályok részletességét:
2B-37. Szakasz, BEHAJTANI TILOS táblára vonatkozó rész (Útmutatás)
2D.43. Szakasz, Utcatáblák (Sztenderd)
A vitatott tipográfia
Az Autópályakezelők Szövetsége és a MUTCD az úgynevezett Standard Alphabet betűtípust használja, melynek hat különböző alcsoportja van. A Highway Gothic a formátum közismertebb megnevezése.
2003-ban módosították legutóbb a 75 éve használt Standard Alphabet betűtípust, hogy javítsák a különböző környezeti viszonyok által okozott korlátolt olvashatóság mértékét. Az megalkotott betűtípus a Clearview lett ennek megfelelően.
Nagy hype vette körül ekkoriban a Clearview-t: többen azt állították, hogy az új formátum csökkenti a balesetek számát, habár ezt semmilyen kutatás nem támasztotta alá azóta sem.
Ugyanis ahhoz, hogy a Clearview legalább olyan olvasható legyen, mint a Standard Alphabet, meg kell növelni jelentősen a betűméretét. A betűméret változtatásával arányosan pedig módosítani kellett a táblák méretét is, ami számos félreértést okozott, hiszen egy nagyon régi, jól bevált rendszert kellett gyökeresen megváltoztatni, a szabványok többé nem voltak érvényesek. A nagyobb tábla pedig egy drágább tábla. Tizenkét év elteltével, 2016-ban az Autópályakezelők Szövetsége visszavonta a Clearview jóváhagyását.
A fejlődő kézikönyv
1935 óta a MUTCD rengeteget alakult és fejlődött, hogy tartani tudja a lépést a technológia fejlődésével és ezáltal a közlekedésbiztonság javulásával.
A 11. kiadás idén jelenik meg, az Autópályakezelők Szövetsége közvéleménykutatásba kezdett az új szabályozásokkal és ötletekkel kapcsolatban. Immár 17.000 visszajelzésnél járnak.
A MUTCD-nek van saját rajongótábora, akik szorgosan segítik az Autópályakezelők Szövetségének munkáját: van egy 19.000 taggal rendelkező Facebook csoportjuk, ahova számos képet töltenek fel az olyan táblákról, amik sejthetően nem MUTCD kompatibilisek. Szeretettel ajánlom, borzasztóan szórakoztató, függőséget okoz.
A képek forrása: FHWA. A cikk megírásához alapul szolgált: https://www.beautifulpublicdata.com/the-style-guide-for-americas-highways-mutcd/