Ugrás a tartalomhoz
Képzeld el, hogy az amszterdami Schiphol repülőtéren vagy. Havi hatmillió ember fordul meg itt, 94 légitársaság, végtelen visual stimuli – hirdetések, irányító (wayfinding) táblák, brandek, színek, üzenetek. És most képzeld el, hogy valaki azt mondja:
Ez pontosan az a gondolat, ami a Thonik amszterdami design stúdió Schiphol-projektjének szívében áll. És ez zseniális. De mielőtt belemerülnénk a projekt részleteibe, érdemes megérteni azt a különleges problémát, amivel minden repülőtér arculat szembenéz: a non-space paradoxonját.
A legfrissebb újdonságok – egyenesen a postaládádba!
Csatlakozz a 1800+ olvasóhoz, hogy folyamatosan képben legyél! ✨
- Havonta kétszer
- Bármikor lemondható
- Minden hónap első és harmadik csütörtökén
Mi az a non-space? Miért különlegesek a repterek?
1995-ben Marc Augé francia antropológus megalkotta a „non-place” (nem-hely) fogalmát az „Introduction to an Anthropology of Supermodernity” című könyvében. És bár ez elsőre talán elvont tudományos koncepciónak tűnhet, valójában mindannyian ismerjük ezt az érzést.
A non-space anatómiája
A non-place olyan antropológiai átmeneti tér, ahol az emberek névtelenek maradnak, és amely nem rendelkezik elegendő jelentőséggel ahhoz, hogy „helyként” tekintsünk rá antropológiai értelemben.
A non-place-ek olyan átmeneti terek, ahol nagy számban haladnak át az emberek anonim egyénekként, de nem kapcsolódnak a térhez, és nem azonosulnak vele semmilyen intim módon.
Gondolj bele: mikor jártál utoljára repülőtéren? Mit éreztél? Ezeket a tereket gyakran „sterilként” írják le, ellentétben a hétköznapi élet gazdag kontextusaival.
Amikor belépsz egy repülőtérre:
- Ellenőrzik az identitásodat – útlevél, beszállókártya, biztonsági ellenőrzés
- Irányítják a mozgásodat – csak bizonyos utakat követhetsz
- Névtelen vagy – csak egy utazó a millió közül
- Nem élsz itt – csak áthaladsz rajta
Az életünk egyre nagyobb részét töltjük szupermarketekben, reptereken és szállodákban, autópályákon, vagy TV-k, számítógépek és bankautomaták előtt. A világ behatolása ezekbe a „non-space”-ekbe mélyreható tudatváltozást eredményez.
De miért fontos ez a designereknek?
Mert a non-place-ek nem teremtenek közösséget közös élmények révén, hanem szétválasztják az embereket egymástól, „magányos egyéniség” érzését keltve a tömegben.
Reptér arculatok: példák arra, hogyan küzdenek a non-space-szel
Mielőtt visszatérnénk a Schipholhoz, nézzünk meg néhány érdekes megközelítést különböző repterek arculataiból.
Seattle-Tacoma International Airport (SEA)
Az új logó kialakítás az „SEA” három betűjére helyezi a hangsúlyt, ahol az „A” betű görbülő keresztvonala a légitársaságok útvonaltérképeit és az utazás ívét idézi. Ez összeköti a repülőteret az utasokkal, és hangsúlyozza az utazást, amelyet az emberek naponta tesznek meg a SEA-n.
Az ő megközelítésük: legyünk részei az emberek fontos emlékeinek. Mindenki látta a Love Actually-t – a búcsúk és üdvözlések megható jelenetei. A SEA azt akarja, hogy ők legyenek jelen ezekben a pillanatokban.
London Heathrow
A logó egyszerű és finomított, nem élénk vagy szemet gyönyörködtető. De ez nem rossz döntés, mert tökéletesen illeszkedik a brand többi részéhez. A „Heathrow” szó végén átívelő vonal egy repülőgép nyomvonalát idézi, utalva az ott zajló utazások mennyiségére.
Az ő megközelítésük: ne legyünk zavaróak, legyünk megbízhatóak. A Heathrow nem arról szól, hogy izgalmat keltsen – azt az utasokra bízzák. Ők biztonságot, professzionalizmust és következetességet közvetítenek.
London Luton Airport
Az ico Design arra a következtetésre jutott, hogy a megszokott repülési szimbólumok – swoosh-ok, repülők, kifutópályák, nyílak – használata hatástalan, mivel a repterek a földön vannak. A cég szerint a repterek hihetetlen terek – találkozópontok, keresztutak, célpontok.
Négy brand érték határozta meg a repülőtér különbségét. Ezek egy tömör brand esszenciába sűrűsödtek: „Simplicity with a smile” – az a döntés, hogy egyszerű és élvezetes utazást nyújtanak minden utas számára, az út során fellelhető öröm pillanataival.
Az új logó moduláris jeleken alapul, amely függőlegesen vagy vízszintesen is elrendezhető, és blokk színekkel, grafikus mintákkal vagy fotókkal tölthető ki.
Dubai International Airport
A Dubai Airports brand architektúrájának auditja túlzott számú arculatot talált, amelyek nagy költségeket és jelentős zavart okoztak az utazók körében. Megoldásként egy „Connecting the World” identitást választottak, amely képviseli az összes entitást – Dubai International, Dubai World Central, Cargo & Logistics és Executive Services.
Az ő megközelítésük: egy ernyő alatt minden. Amikor túl sok identitásod van, az valójában azt jelenti, hogy nincs identitásod.
És mi a helyzet Magyarországgal? A Liszt Ferenc Repülőtér esete
Szerettem volna a budapesti repteret is bemutatni, de sajnos a vizuális megjelenés minősége nagyon kilógott volna a sorból, így inkább a cikk nem téri ki ennek bemutatására.
Vissza Schipholhoz: az „Európa negyedik” problémája
Most, hogy megértettük a non-space koncepcióját és láttunk néhány megközelítést, térjünk vissza a Schiphol projekthez.
Miért kellett új arculat?
A Schiphol jelenleg Európa negyedik legforgalmasabb repülőtere – London Heathrow, az isztambuli repülőtér és a párizsi Charles de Gaulle után. De ez nem mindig volt így. Az utasok pozitív élménye évek óta csökkenőben volt, és a repülőtér vissza szeretne kerülni a top 3-ba – ami nemcsak ranking kérdése, hanem a holland nemzeti büszkeség szempontjából is fontos.
—
Az 1967-es inspiráció
És itt jön a képbe valami igazán érdekes: a Schiphol 2024-ben úgy döntött, hogy visszatér az 1967-es szellemhez – ahhoz az évhez, amikor a repülőteret forradalmi módon egy sokszínű, multidiszciplináris csapat tervezte: Marius Duintjer építész, Benno Wassing grafikus tervező és Kho Liang Ie belsőépítész.
Amikor a csapat tanulmányozta ezeknek a tervezőknek a munkáját, egy egyetlen tanulság rajzolódott ki – a jó design képes olyan érzést kelteni, hogy a komplex rendszerek könnyednek tűnnek.
A 2024-es „dream team”
Az új projektben a Schiphol Executive Team, az ACE reklámügynökség, az Eastwood Brand Strategy és a Thonik alkotott szoros együttműködést, közösen dolgozták ki az új brand ígéretet: „A Schiphol biztonságos menedék a világ utazói számára.”
—
A „halk beszéd” filozófiája
Itt jön a projekt legzseniálisabb része.
Thomas Widdershoven, a Thonik társalapítója és kreatív igazgatója így fogalmazta meg a központi gondolatot: „Ha meg akarsz különböztetni, ösztönösen hangos és merész akarsz lenni. De a repülőterek már tele vannak hangos hangokkal – légitársaságok, boltok, hirdetések. Úgy éreztük, hogy ha halkabban beszélünk, az általános hangnem enyhülhet, és az emberek valójában tisztábban hallanak minket.”
Ez egy gyönyörű példa arra, ahogy a kevesebb több elv működik a gyakorlatban. Ez a non-space paradoxonra adott válasz: nem próbálsz hangosabb lenni a zajban, hanem nyugalmat teremt a káoszban.
A vizuális megoldás: AMS
A letisztított arculat középpontjában az ‘AMS’ – a Schiphol IATA-kódja – áll, egy körben elhelyezve, és a Schiphol szómárkával párosítva.
Nikki Gonnissen így magyarázta: „Azt akartuk, hogy az AMS legyen az ikon – a hely és a mozgás szimbóluma – de a Schipholnak kellett maradnia a névnek, amellyel az emberek kapcsolatot teremtenek. Ez az egyensúly kulcsfontosságú volt.”
A logóban lévő kör szándékosan túlméretezett – tágító, nem pedig zárt –, biztosítva, hogy ne wayfinding pontként vagy szűk jelvényként olvasódjék. És ami igazán okos: az ‘A’ betűn egy finom előredőlés mozgás érzetét kelti, és vizuális ritmust ad az egész jelnek.
A logóból a kör kiterjed a tágabb brand világba, hullámokká vagy egyetlen vezérvonallá fejlődik, és időnként koncentrikus körök lágy pulzusává tágul.
A narancssárga vonal és a holland identitás
A megújult logó két központi elemet tartalmaz: egy narancssárga vonalat és egy kört az AMS betűkkel, amelyek a Schiphol nemzetközi IATA-kódjára utalnak, és világszerte azonnal felismerhetők az utazók számára.
RSG Variable: a Schiphol saját betűtípusa
És itt jön még egy izgalmas részlet: kifejezetten a Schiphol számára fejlesztettek egy betűtípust: az RSG Variable-t (Royal Schiphol Group Variable), amelynek variációi használhatók a repülőtér összes szövegéhez: kereskedelmi és informatív célra egyaránt, magától a Schipholtól és partnerszervezetektől, mint a Schiphol Parking, Schiphol Media vagy Schiphol Real Estate.
Ez azért zseniális, mert biztosítja a vizuális egységet az egész repülőtéren – a hivatalos tábláktól a partner cégek kommunikációjáig. Egy betűcsalád, amely mindent összeköt. Ez ismét a non-space problémára adott válasz: egységes vizuális nyelvvel próbál „helyet” teremteni a nem-helyből.
„Today is the day” – az érzelmi központ
Az új központi brand koncepció, a ‘Today is the day’ azt mutatja, hogy a Schipholon minden nap arról szól, hogy különbséget tegyenek az utazók számára. Ez a fontos pillanatokról szól, amelyeket az utazók átélnek – legyen szó indulásról, hazaérkezésről vagy találkozásról.
Ez a non-space emberi arcának megteremtése: nem egy névtelen átjáró vagy, hanem valaki, akinek fontos napja van – talán életének legfontosabb napja.
A lépcsőzetes bevezetés
Az új arculat fokozatos bevezetése a következő két-három évben történik, az idei ősszel a Schiphol 1., 2. és 3. indulási termináljai már tükrözik az új brandinget. Az új brand stílus már megjelent a Schiphol Plazán, az érkezési csarnokokban, az első elektromos buszokon, és 2025. október 14-től a digitális csatornákon is.
A legfrissebb újdonságok – egyenesen a postaládádba!
Csatlakozz a 1800+ olvasóhoz, hogy folyamatosan képben legyél! ✨
- Havonta kétszer
- Bármikor lemondható
- Minden hónap első és harmadik csütörtökén
Miért fontos ez a projekt – és mit tanulhatunk belőle?
Ez a projekt gyönyörű példa arra, hogy a márkaépítés nem csak arról szól, hogy hangosabbak legyünk, hanem arról, hogy értékesek és relevánsak legyünk.
A Schiphol új arculata:
- Visszatér a gyökerekhez: az 1960-as évek letisztult, utasközpontú tervezési elveihez
- Nyugalmat teremt a káoszban: amikor mindenki kiabál, a csendes, elegáns kommunikáció válik hangosakká
- Egységet épít: egy betűtípus, egy vizuális nyelv az egész repülőtéren
- Érzelmi kapcsolatot teremt: nem csak egy repülőtér, hanem „biztonságos menedék” és „home for world travellers”
- Választ ad a non-space problémára: helyi identitást (holland narancssárga), emberi történeteket (Today is the day) és vizuális nyugalmat ad egy alapvetően névtelen, tranzit-térnek
Arthur Reijnhart, a Schiphol kereskedelmi vezérigazgatója így foglalta össze: „A frissített brand identitás ambíciónk vizuális megjelenítése. Visszahozzuk a világosságot és egységet a repülőtérre, és a nyugalmat az utazási folyamatba. Ez fontos lépés afelé, hogy magas minőségű repülőtér legyünk.”
Mit tanulhatunk, mi designerek ebből?
- Nem mindig kell hangosnak lenni ahhoz, hogy meghallják a hangunkat. Néha a leghatásosabb kommunikáció a legcsendesebb.
- A kontextus megértése kritikus. A Thonik nem csak egy logót tervezett – megértette a non-space problémáját és arra adott választ.
- A történet ugyanolyan fontos, mint a vizualitás. Az AMS logó önmagában csak három betű egy körben – de a „Today is the day” narratíva ad neki értelmet.
- Egység > változatosság. Egy jó betűcsalád és egy következetes vizuális nyelv többet ér, mint tucatnyi különböző megoldás.
- A múlt inspirálhat. Az 1967-es Schiphol szelleméhez való visszatérés nem nosztalgikus gesztus volt, hanem az örök design elvek újrafelfedezése: világosság, egyszerűség, ember-centrikusság.
- Időt kell adni a dolgoknak. 2-3 éves bevezetés – mert egy ilyen nagy változás nem történhet egyik napról a másikra.
És talán a legfontosabb tanulság: a jó design segít az embereknek eligazodni – nemcsak fizikailag, hanem érzelmileg is. A Schiphol új arculata nem csak arról szól, hogy hogyan találod meg a kapudat, hanem arról is, hogy hogyan érzed jól magad egy olyan helyen, amely eleve arról szól, hogy nem oda tartozol.
Források:
- Marc Augé: Non-Places: Introduction to an Anthropology of Supermodernity (1995)
- Thonik – Schiphol Airport project page
- Design Week: Thonik’s new identity for Schiphol Airport
- Thonik: Collaborating for a better passenger experience
- Schiphol hivatalos közlemény
