Ugrás a tartalomhoz
Egy márka, városarculat redesign lépései mindig nagy visszhangot keltenek. Sokan nem gondolják, hogy egy térképet is valaki vagy valakik megterveznek, ez mégis így van. És ezeket a használati tárgyakat is elérheti a redesign.
A múlt
1972-ben az olasz Massimo Vignelli kapott megbízást a térkép megtervezésére. Az általa tervezett térkép a modernista dizájn ikonikus példája: letisztult, harmonikus, mégis működő, informatív.
A Vignelli design jellemzői:
- Diagrammikus megközelítést alkalmazott, amelyben az állomások és a metróvonalak 45 és 90 fokos szögű rácson vannak elrendezve.
- Élénk színkódolás minden metróvonalhoz amely globális szabványt állított fel a közlekedési térképek területén.
- Helvetica betűtípust alkalmazott a könnyű olvashatóság érdekében
- A földrajzi részletek absztrakciója a könnyebb használhatóság és az útvonal jobb átláthatósága érdekében.
Annak ellenére, hogy kezdetben többen támadták ezt a megjelenítést a földrajzi pontosság hiánya miatt, a Vignelli térkép az információs dizájn mesterműveként vált ismertté. Massimo alaptétele, hogy:
—
A mostani megújítás előtt
A Vignelli térkép kritikusai nehezményezték a hagyományos térképektől való erőteljes eltérést. A tereptárgyak összenyomódtak a geometriai egységesítésben. Rádadásul a vízfelületek, tavak bézs, míg a parkok szürke színűek voltak. Azok a turisták, akik rosszul mérték fel a megállók közötti távolságot, összezavarodtak.
Ugyanakkor a kritikus nyomás nagy volt, a legfőbb érv pedig, miszerint nehezen olvasható és megtévesztő odáig fajult, hogy az ügynökség 1979-ben visszavonta a Vignelli változatot.
Az új verzió pedig eleget tett a tradicionisták igényeinek.
A megújult térkép, azaz a régi az új új
Közel 50 évvel a visszavonása után az ikonikus 1972-es térkép alapvető elemei – mint például a széles vonalak, amelyek egyértelműen azonosítják, hogy melyik metróútvonalakról van szó és mik futnak egymás mellett, mik keresztezik egymást – új életet kapnak. Az új térképet Steven Flamm tervező készítette, aki azt reméli, hogy könnyebbé teszi a metróutazások megtervezését és követését, vagyis az utazási navigációt.
Az új térkép jellemzői:
- Egyszerűsített dizájn, amely a Vignelli térképre emlékeztet ugyan, de modern elemekkel ötvözi azt.
- Nagy kontrasztú és telítettségű, élénk színek és fekete pontok az állomásoknál a könnyű olvashatóság növelése érdekében.
- Vízszintes szöveg fehér háttéren szintén a jobb olvashatóságért.
- Egyértelműbb jelölés az expressz és a helyi vonatok, valamint az átszállási pontok között.
- Részletes jelmagyarázat akadálymentességi és biztonsági információkkal.
- QR-kód, amely az MTA (Metropolitan Transportation Authority közlekedési hatóság) weboldalára vezet további információkért.
- Optimalizáslás a digitális megjelenéseken (a metrókocsikban és az állomásokon lévő képernyőkhöz)
A változtatások célja, hogy a térkép felhasználóbarát legyen mind a helyiek, mind a látogatók számára. Miközben persze tartalmazza már a legutóbbi térképdizájn óta megtörtént változásokat és frissítéseket, mint például egy új vonal létrejötte vagy egy régi vonal meghosszabbítása.
A régi metrótérképen egy állomás megközelíthetőnek tűnt, még akkor is, ha csak a peronok egy részén volt lift. A Flamm tervezte változat szerint ezek az állomások egy nyilat kaptak, amely jelzi, hogy a kerekesszékesek melyik haladási iránya érhető el. Ahogy az MTA több állomást tesz kerekesszékkel is elérhetővé, a térkép frissül.
Ne nevezd térképnek, mert ez egy diagram!
Erre figyelmeztet Flamm. Azt mondta, hogy ez egy „diagram”, mert nincs méretarányosan megrajzolva. S bár az ikonikus Vignelli dizájnt is térképnek nevezik, de Flamm erre a tervre nem szeretné ezt használni.
A téglalap alakú Central Parkot négyzetté sűrítették, hasonlóan a régi Vignelli térképhez, igaz, most zöldre színezték, míg a régin szürke volt.
A Flamm új verziójában az egyetlen Brooklynban látható park a Prospect Park. Csak kettő van Queensben: a Flushing Meadows-Corona Park és a Forest Park. Staten Islandnek nincs. Bronxban három van: Van Cortlandt, Pelham Bay és Bronx Park. Ennek oka az, hogy kiválasztották azokat a parkokat, amelyekbe metróval lehet eljutni – ez pedig nagyon hasznos, ha metróval közlekedik az ember.
Véleményem szerint ezzel ki is foghatja a szelet az ezt a megjelenést kritizálók vitorlájából.
Konklúzió
Jól látható, hogy egy használati tárgy, mint jelen esetben egy térkép, nem csupán azt jelenti, hogy lerajzoljuk, megjelenítjük a tényeket. Sok múlik azon, hogy milyen szempontokat veszünk figyelembe, mik az igények, amikhez mindenképp igazodni kell (pl. a jó olvashatóság és a könnyű frissíthetőség), s azt is el kell dönteni, hogy mennyire alkalmazhatunk a megjelenítésben absztrakciót, egyszerűsítést és lényegi kiemelést a természetesség rovására.
Mindenkinek nem lehet megfelelni, hiszen egy megjelenés megítélése sok tekintetben szubjektív. De mivel ez a tervezés az alkalmazott művészeti ágakhoz tartozik, így a praktikum elsőbbséget élvez. Főként egy olyan területen, amely egy konkrét városi problémára nyújt megoldást.
Ez a poszt korábban a brillbraindesign.com oldalon jelent meg.
Forrásként felhasználtuk itt ( https://gothamist.com/news/everything-you-need-to-know-about-nycs-new-subway-map ), itt ( https://www.nytimes.com/2025/04/02/nyregion/nyc-new-subway-map.html ) és itt ( https://www.dezeen.com/2025/04/04/new-york-city-new-subway-map-mta/ ).
