Ugrás a tartalomhoz
Játsszunk egyet! A fenti képen látható formák közül szerinted melyik a bouba és melyik a kiki? Mi vaaan? Kérdeznek vissza gyakran, hogy mégis ezt hogyan kell érteni. Mi az, hogy valami bouba vagy kiki?
Nem kell érteni, a tudomány sem érti. Érzésből kell választani.
A szinesztézia olyan mentális jelenség, amelyben az egyik érzékszervünk által keltett inger automatikusan egy másik érzékszervhez kapcsolódó érzetet kelt. Nincs összefüggés, nehezen magyarázható, hogy mi történik az agyunkban és idegrendszerünkben, mégis megtörténik.
Visszatérve a játékra: Döntöttél, hogy melyik forma a bouba és melyik a kiki? Ha a lekerekített formáról gondoltad, hogy bouba és a szögletesről, hogy kiki, akkor ugyanazt a választ adtad, mint az emberek több mint 90%-a. A világ majd’ minden részén elvégezték ezt a tesztet, és nemtől, kortól, helytől, nemzetiségtől, nyelvtől függetlenül ilyen magas arányban választották boubának a kerekded formát az emberek.
A bouba/kiki hatás, egy automatikus kapcsolat a beszéd/hangzás és az alakok vizuális formája között. Először Wolfgang Köhler német-amerikai pszichológus végzett ilyen kutatást 1929-ben, hasonló formákat mutatott a tesztalanyoknak és a „takete” és “baluba” szavakat társította hozzá. (Köhler egyébként részt vett a Gestalt elvek kidolgozásában is Max Wertheimerrel és Kurt Koffkával.) Az kutatást aztán 2001-ben “frissítették”, ekkor használták a kiki és bouba szavakat, és amerikai és tamil területeken 98%-os, illetve 95%-os eredményre jutottak.
Ez a jelenség széles körben kihat az életünkre. Az olyan édességet, amelyet kerek tányéron tálalnak, általában édesebbnek érezzük. A branding vagy a grafikai tervezés világában is tapasztaljuk ezt a hatást. A brandingben főleg a névválasztásnál van szerepe. Amikor kiejtünk egy nevet, a hangzása azonnal valamilyen érzést kelt bennünk. A magyar pillangó szó, amelyet 2018-ban a második legszebb magyar szónak választottak, németre fordítva Schmetterling, amely kimondva inkább kemény, agresszív érzést kelt.
Megfordítva, vizuális irányból vizsgálva, például a tipográfiában is nagy szerepe van a bouba/kiki hatásnak. Betűtípust legtöbbször azért választunk, hogy egy adott üzenetet hangulatban, érzésben támogasson, vagy éppen ellensúlyozzon. A betűformák, a betűk részletei mind-mind ilyen rejtett üzenetet hordoznak magukban, erre mutat rá ez a kutatás is. (Ezt látványosan illusztráltam ebben az Instagram posztban.)
A bouba-kiki effekt is rámutat, hogy a vizuális nyelv nagy hatással van az emberekre. Még ha ezek a folyamatok tudat alatt is működnek, akkor is figyelembe kell venni őket, mert ezen érzések összessége határozza meg a befogadóban ébredő képet vagy benyomást.
