Elkezdted építeni a vállalkozásod, és egyszer csak ott van előtted egy új termék, szolgáltatás vagy ötlet. Rögtön jön a kérdés: ez még belefér a meglévő márkába? Vagy adjunk neki saját nevet, saját arculatot, saját életet?
Ebben az epizódban nem hozom a kész választ – mert nincs is egyetlen helyes megoldás. De végigviszlek azon a gondolatmeneten, amin én is átmegyek, amikor ezzel a dilemmával szembesülök.
A probléma gyökere: növekedés és káosz
Ismerős az érzés? Van egy működő márkád, aztán jön egy ötlet, ami nem egészen ugyanaz a célközönség, nem egészen ugyanaz a szolgáltatás – de azért kapcsolódik. És akkor ott állsz a kérdéssel:
Nálam ez a dilemma már többször előjött. Három márkát építek párhuzamosan: a zwoelf designstúdiót, a brandguide-ot főképp vállalkozóknak, és a YELLOW Designer Közösséget. Mindegyiknek megvan a maga története, és mindegyiknél volt egy pont, amikor el kellett dönteni: önálló vagy betagozódik.
A YELLOW története: amikor az almárkából önálló brand lett
A YELLOW eredetileg brandguide YELLOW néven indult. Az volt a logika, hogy a brandguide már ismertebb márka, könnyebb egy új dolgot bevezetni, ha van mögötte támogatás. És ez jó döntés volt – négy évvel később már két teljesen különálló márkáról beszélhetünk.
A brandguide főképp a vállalkozóknak szól, a YELLOW pedig a designereknek. Ugyanaz a gyökér, de más a célközönség, más a probléma, amit megoldanak. És ez a szétválás csak azért volt lehetséges, mert már léteztek a nevek, a márkák – csak el kellett őket egymástól választani.
A tanulság? Néha nem kell azonnal dönteni. Lehet almárkaként indítani valamit, és később, amikor már tisztább a kép, önállósítani.

Az Ablak-dilemma: mikor érdemes önálló márkát építeni?
Most épp ugyanezzel küzdök az Ablak hírportállal kapcsolatban. Az Ablak egy kurált nemzetközi dizájn-híroldal magyar összefoglalókkal. MVP-ként indult, az ablak.helloyellow.hu címen él, és már most látszik, hogy van rá igény – a visszatérő látogatók aránya kilenc százalékról tizenhat százalékra nőtt egy hónapon belül.
Az előnyök egyértelműek: a Yellow célközönsége pont erre kíváncsi, közös csatornákon lehet hirdetni, és a már meglévő közösség rögtön használja. Viszont ha komolyan továbbfejlesztjük, akkor egy subdomain és egy gyorsan kitalált név hosszú távon nem biztos, hogy működik.
Ráadásul SEO szempontból az „ablak” egy katasztrófa – próbálj meg bármilyen ablakos keresésben versenyezni a nyílászáró cégekkel.
Mit mondanak az elméletek – és miért nem elég ez
Vannak persze szakmai modellek erre. House of brands, branded house, endorsed brands – mindenféle mátrixot találsz a marketingkönyvekben. De az igazság az, hogy senki sem úgy épít márkát, hogy előre kiválaszt egy modellt és abba pakolja bele a dolgait.
Az én tapasztalatom az, hogy ezeket a döntéseket érlelni kell. Nem az a kérdés, hogy mi a „helyes” válasz, hanem hogy mi működik a te helyzetedben, a te erőforrásaiddal, a te célközönségeddel.
A rejtett költség: több márka = több munka
Amit sokan nem vesznek figyelembe: egy márkát is nehéz építeni. Ha három márkád van – LinkedIn, Instagram, Facebook, hírlevél mindegyikhez – az már akár tizenöt-húsz csatorna. Ha ehhez jön egy negyedik márka, az egész fenntarthatatlanná válhat.
Nálam most az a gondolat, hogy az Ablak maradhat a Yellow ökoszisztémáján belül, de a Yellow tagok kapnának exkluzív tartalmakat – mélyebb elemzéseket, korai hozzáférést –, ami plusz értéket ad a tagságnak. Ez nem klasszikus almárka-modell, de praktikusan működhet.
Mit vigyél haza ebből?
Nem muszáj azonnal dönteni. Lehet MVP-ként, almárkaként indítani, és később önállósítani, ha már tisztább a kép. A jó megoldás nem az elméletből jön, hanem abból, hogy mi működik a te piacodon és a te erőforrásaiddal. A több márka valódi költség – nem csak pénzben, hanem figyelemben és energiában is. És végül: néha a legjobb az, ha kipróbálod, megméred, és aztán döntesz.
Ha te is szeretnéd átgondolni, hogy hol tartasz a márkáddal és merre érdemes továbblépni, próbáld ki a Brand Tükör tesztet – néhány perc alatt kapsz egy képet arról, hogy mely területeken erős a branded, és hol vannak fejlesztési lehetőségek.
