Ritka pillanat, amikor egy magyar vállalat saját, egyedi betűtípust készíttet – pedig ez a vizuális identitás alapköve lehet. Az MVM most ezt a lépést tette meg: a Graphasel Design Stúdió alkotta meg számukra az MVM Flow betűcsaládot, amely több mint 560 karaktert tartalmaz, variable fontként működik, és azt a bizonyos 23,5°-os dőlésszöget is magában hordozza.
Tőrincsi Krisztiánnal, a projekt szakmai vezetőjével beszélgettünk arról, hogyan készül egy ilyen egyedi betűtípus, miért fontos ez Magyarországon, és mit tanulhatnak belőle más márkák.
Mielőtt belecsapnánk, egy fontos kérdés.

Miért számít, hogy milyen a betűd?
Képzeld el, hogy találkozol valakivel, és minden szava ugyanúgy hangzik, mint tízezer másik emberé. Éreznéd a egyéniségét? Felismernéd önmagában a hangja alapján? Valószínűleg nem. Pedig pontosan ezt teszi a legtöbb márka a vizuális kommunikációjában: ugyanazokat a 5-6 divatos betűtípust használják, mint mindenki más.
Az egyedi betűkészlet akár luxus, akár nem – a márka hangjának vizuális megjelenése. Ha a márkád beszélne, milyen hangon szólalna meg? Barátságosan és kedvesen? Határozottan és stabilan? Vagy talán modern élességgel?
A legfrissebb újdonságok – egyenesen a postaládádba!
Csatlakozz a 1800+ olvasóhoz, hogy folyamatosan képben legyél! ✨
- Havonta kétszer
- Bármikor lemondható
- Minden hónap első és harmadik csütörtökén
Magyarországon ritkaságnak számít – igen azok a fránya anyagiak, hogy egy vállalat saját betűtípust terveztet. Pedig nemzetközi szinten ez évtizedek óta bevett gyakorlat – gondoljunk csak a Wise-ra vagy az Audira, amelyek pont a tipográfiával tették egyedivé magukat. 2024-ben végre hazánkban is megszületett egy ilyen projekt: az MVM Flow, egy teljes értékű betűcsalád, amely nem csak jogi, hanem vizuális előnyt is jelent a magyar energiaszolgáltató számára.

Az alábbiakban megmutatjuk, hogyan készült ez az úttörő projekt, és milyen tanulságokat hordoz minden márka számára, amely karakteres, felismerhető vizuális identitást szeretne.
Jöhet a beszélgetés?
A projekt kezdetéről
Serfőző Péter – Hogyan találkoztatok először az MVM-mel, és hogyan fogadtátok a felkérést? Mikor éreztétek úgy, hogy „igen, ezt meg akarjuk csinálni”?
Tőrincsi Krisztián – A projekt egy „hideg” e-maillel indult, mikor a Lounge Group részéről kaptunk egy ajánlati felkérést a betűcsalád első metszetére. A tenderanyaghoz csatolni kellett a korábbi témába vágó referenciáinkat. Bemutattuk az Operaház látogatóirányítási rendszeréhez fejlesztett betűkészletet és számos más tipográfiai példát, amelyet egyedi wayfinding jelzésekhez, műemléki restaurációk során újra rajzolt feliratokhoz használtunk.
👉 Mi volt az első gondolatotok, amikor meghallottátok, hogy egy magyar energiaszolgáltatónak tervezhettek egyedi betűtípust? Éreztétek a felelősséget?
Eleinte inkább a kihívás lebegett a szemünk előtt. A felelősség érzése csak menet közben tört ránk, amikor kinyomtattuk az első tesztszövegeket, és megláttuk a hibákat. A kezdeti problémák a szöveg sűrűségének és tónusának egységességében jelentkeztek: abban, hogy mennyire volt foltos vagy homogén a felület. Emellett a szöveg vizuális „szövete” – a betűk, szóközök ritmusa – sem volt tökéletes az elején. Rengeteg apró finomítás és visszahatás volt a munkában, mert ez nem egy egymásra épülő folyamat, hanem egy minden karaktert érintő párhuzamos fejlesztés.
👉 Milyen volt a brief? Mit mondott az MVM arról, hogy mit szeretnének látni a betűtípusukban?
Egy éles, sarkos, modern vonalvezetésű, talpatlan Display font fejlesztésére kértek fel minket, amely igazodik az MVM jellegéhez, ugyanakkor teljesen egyedi és 100%-ban saját jogtulajdonú. A betűtípust először egyetlen súllyal készítettük el, mely kisebb sortávok mellett is jól működött, nem tartalmazott kiugró írásjeleket, ugyanakkor diszkréten és kreatív módon visszaköszönt benne az MVM arculatát meghatározó 23,5-os dőlésszög. Az egyediségét tovább erősítették a ligatúrák, így a font egyszerre illeszkedik a meglévő arculathoz, de hordoz egyfajta modern, karakteres vizuális identitást.

A tervezési folyamatról
👉 Honnan indultatok? Mi volt az első vázlat, az első ötlet, amit papírra vetettetek?
Előzetes ügyfélkérés alapján az volt a feladatunk, hogy a logó szerkesztésénél alkalmazott dőlésszög valamilyen módon jelenjen meg a karakterekben. Elkezdtünk kísérletezni azzal, hogy a karakterek formáiba hogyan illeszthetjük be ezt az elemet úgy, hogy természetesnek hasson.
A tesztelést a Lounge Design és az MVM belsős grafikus csapata végezte. Az ő visszajelzéseik alapján több körön keresztül finomítottuk a formákat, míg kialakult a végleges verziót. Az utolsó simításoknál kikértük Boskovitz Oszkár, tapasztalt tipográfus véleményét.
👉 Vannak olyan magyar tipográfiai hagyományok vagy inspirációk, amelyekből merítettetek? Hogyan ötvözitek a hagyományt a modernséggel?
Nagyon inspirálóak számunkra, Katyi Ádám (Hungarumlaut), Boskovitz Oszkár vagy az Official Classic csapatának munkái, amik egyszerre reflektálnak a kelet-európai vizuális hagyományokra és a nemzetközi trendekre. A ligatúrák esetében pedig Kiss Miklós és Jancsó Áron munkáiból merítünk ihletet.

👉 Mi volt a legnagyobb kihívás a tervezés során? Volt olyan pillanat, amikor azt gondoltátok, hogy „ezt nem fogjuk tudni megoldani”?
A legnagyobb kihívást az jelentette, amikor a kissé extended display verzió után megfogalmazta az ügyfél, hogy a webes felületekre keskenyebb formában szeretnék viszontlátni a regular és light metszeteket úgy, hogy a 23,5 fokos dőlésszöget is jó lenne megőrizni.
Nem gondoltuk, hogy ne tudnánk megoldani, mert csapatban minden könnyebb és gyorsabb. Kollégáim elmondták a javaslataikat és végül megtaláltuk az irányt, hogy lehet áthidalni ezt a kihívást.
👉 A magyar nyelv ékezetei különleges kihívást jelentenek – hogyan oldottátok meg, hogy a betűtípus minden helyzetben szép és olvasható legyen?
Ez valóban komoly kihívást jelentett számunkra. Gyakran találkozunk azzal a problémával, hogy más betűtípusok karakterei ugyan szépen kidolgozottak, az ékezeteknél mégis elvéreznek. Idegennek tűnnek a betűk felett. Mindemellett különösen érzékeny megközelítést igényelnek a hungarumlautos ékezetek is. Nehezítette a munkánkat az is hogy szerettük volna, ha az alkalmazott dőlésszög valamilyen formában az ékezetekben is visszaköszön.
👉 Mennyi időt vett igénybe az egész folyamat? Hány iteráción ment keresztül a végső verzió?
Az egész folyamat kicsivel több mint egy évig tartott. 2024 nyarán kezdődött a koncepciók kidolgozása, kezdetben csak egy headline betűtípus tervezésére fókuszáltunk. 2025 januárjára elkészült az első verzió, miközben folyamatos, heti vagy kétheti státusz konzultációkat tartottunk az ügyféllel. Januárban született meg a döntés, hogy a betűtípust bővítsük, így a Bold verzió mellett vékonyabb és dőlt változatok is készültek, végül teljes betűcsaládként került kialakításra.
A betűtípus karakteréről
👉 Ha három szóval kellene jellemeznetek ezt a betűtípust, melyek lennének azok?
Azt szokták mondani, hogy a font nevében meg kell jelennie annak az ikonikus pár karakternek, amelyek a betűkészlet karakterét adják, ezért ilyen értelemben inkább három rendszám lenne a jó három szó, mert a számok is meghatározók. A tréfát félretéve, persze a három szó:
👉 Milyen érzéseket, hangulatot szerettetek volna közvetíteni? Hogyan tükröződik benne az MVM identitása?
A betűtípus tervezésénél két hangulatot szerettünk volna ötvözni. Egyrészt a kedves, kerekded formák révén egy barátságos, családias atmoszférát, másrészt egy határozott, karaktert, amely tükrözi a nagyvállalat erejét és stabilitását.
👉 Van olyan betű (karakter) a készletben, amire különösen büszkék vagytok? Melyik volt a legérdekesebb megoldani?
Természetesen van személyes kedvencünk: az ötös szám. Ebben sikerült a legkarakteresebben megjeleníteni az MVM arculatát meghatározó 23,5°-os szöget, mind a vízszintes, mind a függőleges tengelyekhez viszonyítva.
A magyar nyelv sajátosságai miatt különösen fontos volt, hogy az S ívei jól harmonizáljanak a Z egyeneseivel, hiszen ezek a betűk gyakran jelennek meg egymás mellett.
A legfrissebb újdonságok – egyenesen a postaládádba!
Csatlakozz a 1800+ olvasóhoz, hogy folyamatosan képben legyél! ✨
- Havonta kétszer
- Bármikor lemondható
- Minden hónap első és harmadik csütörtökén
👉 Hogyan biztosítottátok, hogy a betűtípus univerzálisan használható legyen – kis méretben a dokumentumokon és nagy méretben a kampányokban is?
Az alap súlyokon túl végig variable fontban gondolkodtunk, vagyis a betűk vastagsága finoman szabályozható. Ez számos kreatív megoldásra ad lehetőséget, és segíti a grafikusokat a léptékváltásban, illetve a vizuális visszafogottság megteremtésében is.
Technikai részletek (de közérthetően)
👉 Hány karakter, hány változat (regular, bold, stb.) készült el összesen?
A karakterkészlet összesen mintegy 560 elemet tartalmaz, beleértve a latin és cirill betűket, az írásjeleket, a ligatúrákat és az alternatív karaktereket. A teljes készletből öt vastagsági változat készült – Light, Regular, Medium, SemiBold és Bold –, valamint mindegyikhez dőlt (Oblique) verzió is. Emellett létrehoztunk egy Italic Export változatot is, ahol bizonyos karakterek formailag eltérnek az Oblique verziótól, így még gazdagabb tipográfiai eszköztárat biztosítanak.
A betűcsalád Variable fontként is működik, ami azt jelenti, hogy a betűvastagság 300 és 700 közötti értéken, a dőlésszög pedig 0° és 11,75° között szabadon állítható – akár animálható is. Ez nagyfokú rugalmasságot ad a használat során, legyen szó nyomtatott vagy digitális megjelenésekről.
👉 Milyen technikai megoldásokra vagytok büszkék, amiket egy átlagember nem feltétlenül vesz észre, de sokat számítanak?
Különösen büszkék vagyunk arra, hogy sikerült a betűtípust variable fontként megvalósítanunk. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, ez a megoldás valójában inkább tervezési előrelátást igényel: már a kezdetektől úgy kellett kialakítanunk a vektorpontokat, hogy azok alkalmasak legyenek a változó vastagság és dőlésszög megvalósítására. Mivel eredetileg csak egyetlen vastagság megtervezése szerepelt a briefben, nem volt biztos, hogy ezt később bővíteni kell– de végül sikerült egy technikailag is stabil, rugalmas rendszert létrehoznunk, amire nagyon büszkék vagyunk.
👉 Hogyan teszteltétek a betűtípust különböző felületeken és használati módokban?
Minden fázisban kértük a kollégákat a stúdióban, hogy különböző méretekben és terjedelmű szövegekben teszteljék a betűtípust. Emellett a megrendelőtől is folyamatosan kaptunk visszajelzéseket és észrevételeket, amelyek segítettek abban, hogy a végleges verzió minden felületen és használati módnál jól működjön.

A magyar design scene-ről
👉 Miért egyedülálló ez a projekt Magyarországon? Mi az, ami eddig hiányzott?
Magyarországon még nem jellemző, hogy egy vállalat saját készletet tervezzen, mert az itthoni betűtervezők elsősorban a szakmai piacra dolgoznak a grafikus felhasználók számára. De egy egyedi betűtípus nemcsak jogi, hanem vizuális előnyt is jelent. A tipográfia a márka hangja – „Ha a márkád beszélne, milyen hangon szólalna meg?” Egy saját font karaktert ad, és segíti a vizuális megkülönböztetést a piacon, ahol a legtöbben ugyanazt az 5–6 divatos betűtípust használják. A felismerhetőség, a konzisztencia és a vizuális egység kulcseleme.
👉 Milyen precedenst teremt ez más magyar vállalatok számára?
Nem tudjuk, hogy hány magyar vállalat engedheti meg magának, hogy egy ilyen gazdag betűkészletet terveztessen, de az biztos, hogy olyan nagy vállalatok, mint a Wise és az Audi az elmúlt években a fonttal tette egyedivé a vizuális kommunikációját.
👉 Mit gondoltok, miért nem gyakoribb Magyarországon, hogy egy cég saját betűtípust rendel?
Meggyőződésünk, hogy idehaza elég lenne eleinte speciális alkalmazási területeken használni egyedi karaktereket, mint például: irodaház emeletek jelzésénél, sportcsapatok mezein, vagy egy termék csomagolásán, de ehhez az ügyfél oldal igényének is ki kell alakulnia. Nem könnyű, mert túlkínálat van a font piacon és egy nem 23,5 fokos arculattal rendelkező brand nehezen talál olyan kapaszkodót, ami egyértelműen determinálja a brandet. Egy szókép még a logótervezésben is nehezebb pálya, mint egy embléma, mert a betű karaktere kevésbé didaktikus üzenet, mint egy szimbólum.
A jövőről és a tanulságokról
👉 Terveztek-e további bővítéseket? Vannak még ötletek, amik nem fértek bele ebbe a verzióba?
Egy betűtípust a végtelenségig lehet tovább fejleszteni és bővíteni, és ebben is rengeteg lehetőség rejlik még. A jelenlegi verzió azonban már teljes mértékben megfelel a megrendelői elvárásoknak. Ha a jövőben igény lesz további bővítésekre, örömmel állunk elébe, hogy tovább gazdagítsuk a betűcsaládot.
👉 Mit tanultatok ebből a projektből? Mi az, amit a következő betűtípus-tervezésnél másképp csinálnátok?
A projekt során technikai és betűanatómiai szempontból is rengeteget fejlődtünk. Számos külföldi karakter és ékezet készítése közben új ismeretekre tettünk szert, például a cirill betűk arányrendszerével kapcsolatban. A betűtípust a Glyphs szoftverben terveztük, ahol számos hasznos beállítást ismertünk meg, amelyek a tervezés során nagy segítséget jelentettek, és tudatosan fogjuk alkalmazni a következő feladatoknál.
👉 Mi a legfontosabb tanács, amit adnátok egy vállalatnak, amely egyedi betűtípuson gondolkodik?
Manapság, amikor a webes és applikációs felületeken a vállalatok letöltésszám alapján fizetnek jogdíjat a betűtípus-használatért, érdemes alaposan mérlegelni ennek költségvonzatát. Nem mindegy, hogy havonta milliók látogatják a weboldalt, vagy csupán néhány tucat felhasználó.
Egy nagy forgalmú webshop vagy app esetében ez könnyen jelentős kiadást jelenthet, így az egyedi betűtípus fejlesztése hosszú távon gazdaságosabb megoldás is lehet.
Segíthet abban, hogy a vállalat karakteres, könnyen felismerhető és következetes arculatot alakítson ki minden felületen — online és offline egyaránt.
👉 Ha visszagondoltok az egész projektre, mi az a pillanat, amikor azt mondtátok magatok között, hogy „igen, ez az!”?
Szerintünk rengeteg olyan pillanat volt, ami mérföldkőnek számított. Ilyen volt például, amikor a koncepció és a vizuális megjelenés végleges formát öltött, de ugyanilyen izgalmas élmény volt látni az általunk tervezett betűket óriásplakátokon visszaköszönni. Ezekben a pillanatokban mindig éreztük magunk között: „igen, ez az!”
Köszönöm az interjút! A projektben további résztvevők:
Graphasel Design Studio:
Krisztián Tőrincsi (typographer)
László Ördögh (art director)
Dávid Drozsnyik (art director)
Dávid Pusztai (motion design)
Oszkár Boskovitz (consultant)
Client:
MVM Energetics
Dr. Anita Bozóky (Director of Communications)
Tamás Szász (Head of Brand and Marketing Management Department)
Tamás Botos (Senior Marketing Expert)
Agency:
Lounge Design
Dániel Erki (Senior Account Manager)
Károly Királyfalvi (Creative Group Leader)
Noémi Mondik (Senior Art Director)