Ugrás a tartalomhoz
Idén ötven éves a Deutsche Bank logója. Egy gyors fejszámolást követően ki is derülhet, hogy 1974 óta használják, azóta szinte érintetlenül áll, nem eszközöltek rajta változtatást a színét leszámítva. Az Anton Stankowski által tervezett design a mintapéldája a tökéletes logónak az egyszerűségénél, tömörségénél, üzeneténél fogva.
Az ominózus pályázat
A Deutsche Bank 1973-ban pályázatot hirdetett, és felkért nyolc neves grafikust, hogy tervezzen új arculatot a pénzintézet számára. A bírák többnyire grafikusok és designerek voltak, így kijelenthető, hogy szakmai zsűri állt össze: ők választották ki Anton Stankowski kifejezetten modern, minimalista és racionalista munkáját.
Ekkor a logó részét képezte a Deutsche Bank felirat is, ami egy végtelenül hétköznapi, Univers betűtípust kapott. Az embléma a felirat jobb oldalánál helyezkedett el. Emellett, a logó egésze ekkor még feketében pompázott, 2010 óta azonban átváltottak a kék színre, amely a pénzintézetek között hatalmas népszerűséget tudhat magáénak (Morgan Stanley, Bank of America, Prudential, Barclays) ugyanis a legtöbben a megbízhatósággal és a progresszióval társítják.
A pályázat mindemellett igazán rendkívüli keretek között valósult meg: mind a nyolc résztvevőnek 3000 márkát fizettek a munkájáért, a győztes pedig 20.000 márkát nyert, illetve, örök dicsőséget. Az 1973-as pályázat előtt még két másikat rendeztek, azonban eredménytelenül zárultak, nem választottak győztest.
Anton Stankowski
Míg Magyarországon Moholy-Nagy László, Kassák Lajos és Fajó János, úgy Németországban Anton Stankowski volt a konstruktivizmus egyik zászlóvivője. Stankowski 1906-ban született, az első munkái festőtanoncként templomok díszítésével teltek. Később Zürichben helyezkedett el egy kreatív ügynökségnél, ami meghatározó jelentőséggel bírt az életében, mivel ekkoriba dolgozta ki a Gestaltungsfibel-t, amely az ő által megalkotott grafikai elmélet.
Stankowski művészetében fontos helyet foglalnak el a ferde vonalak, így a választás abszolút nem véletlen: az életművét böngészve rengeteg olyan munkát találni, amely ferde vonalakból épül fel.
Anton Stankowski a Deutsche Bank logó elkészítése előtt is igencsak ismert alkotónak számított: pályafutása egyik csúcsa, hogy 1969 és 1972 között ő lehetett a Müncheni Olimpiai Játékok grafikai tervezéssel foglalkozó bizottságának elnöke.
Mi az, amit nem tartalmaz ez a logó?
Minimalizmusánál fogva talán kézenfekvőbb először megvizsgálni, hogy mi az, amit ez a logó nem tartalmaz:
- Nem tartalmaz közvetlen utalást arra, hogy a cég egy bank.
- Nem láttat egzakt formákat, betűket, használati tárgyakat, valóságos objektumot ábrázoló elemeket.
- Nem hordoz magával akkoriban aktuális trendet.
Mindezek elősegítik a brand időtállóságát, nem megosztó és nem kötődik eszméhez vagy trendhez (csak akkor, ha jobban utánajár az ember Stankowski munkásságának). Azonban, ha ebbe jobban belegondolunk, hátulütő lehet, hogy érzelmileg nem igazán lehet hozzá kötődni, hiszen nem túl életszerű, nem működik úgy, mint például a KFC arca vagy a Starbucks szirénje, de ha a banki szektort átvizsgáljuk, ott nem is jellemzőek a figuratív emblémák.
Az, hogy nem megosztó ez a logó, annyiban talán csúsztatás, hogy valójában ma már nem megosztó, legalábbis én még nem olvastam kortárs bírálatot róla. A hetvenes években viszont hatalmas visszhangja volt, ugyanis a közvélemény rendkívüli módon elítélte ezt a fajta egyszerűséget, és több olyan komment érkezett, miszerint “ezt a vonalat bárki meg tudná tervezni”. Tudná, csak nem teszi, ugye.
—
Mi az, amit tartalmaz ez a logó?
Azon túl, hogy egy négyzetes keretet és egy ferde vonalat, a következőket fedezhetjük fel benne:
- A befoglaló négyzet a biztonság, a stabilitás és a kontroll üzenetét hordozza,
- a ferde vonal pedig a dinamizmust és az állandó fejlődést szimbolizálja.
A Deutsche Bank logója remek példa arra, hogy a gondolatiság mennyivel többet számít, mint az egzaktságra való törekvés és a valóság pontos leképezése.
Forrás: LINK
