Ugrás a tartalomhoz
Legyen szó egy baráti beszélgetésről, munkahelyi meetingről vagy egy nagy kaliberű Ted előadásról, világosan és közérthetően beszélni igen nehéz. Függhet ez az adott téma komolyságától vagy az érzelmi érintettségtől – mindenesetre, a cél ugyanaz: üzenetet szeretnénk hatékonyan átadni. Hogy közeli példát említsek: mikor egy grafikus összeállít egy arculati tervet, szóban is prezentálnia kell azt; ez pedig sok fejfájást okozhat.
A jó kommunikációs készséget nem lehet egyik napról a másikra elsajátítani, azonban gyakorolni lehet és érdemes is; erre szolgálnak Alan Alda tippjei, melyeket a Big Think újságírója, Kevin Dickinson szedett pontokba, és mi is elhoztuk őket.
Alan Alda amerikai színész, legutóbb, 2019-ben a Házassági történetben (Marriage Story) szerepelt, de ismerős lehet a M*A*S*H című, 70-es évekbeli sitcom-ból is. Emellett rendszeresen tart előadásokat az emberi kommunikációról, foglalkoztatja a téma tudományos vetülete. 2010 óta vendégelőadóként a Stony Brook University kommunikációs tanszékén tanít.
1. Három lényegi pont köré szervezd a mondandód
Az emberi agy nem képes a rövid távú memóriájában nagy mennyiségű adatot eltárolni. Az 1950-es években végzett tudományos kutatások során arra jutottak a kutatók, hogy maximum hét információs egységet tud fejben tartani egy átlagos ember – ezt többek között a telefonszámok memorizálásának képességével magyarázták, melyek átlagosan hét számjegyből állnak.
Alan Alda ennek megfelelően azt tanácsolja, hogy beszédünk során érdemes három egységre szűkíteni a mondandónkat, ugyanis ez segíti a befogadót abban, hogy megjegyezze az elhangzottakat; így a rövid távú memóriánk biztosan nem telítődik túl, és az agyunknak nem szükséges törölni a közelmúltban elhangzott információk valamelyikéből.
2. A komplexebb gondolataid három különböző módon írd körül
Alan Alda azt is kiemelten fontosnak tartja, hogy egy komplexebb, nehezebben megérthető gondolatot érdemes három különböző perspektívából átadni annak érdekében, hogy a közönség egy valóban háromdimenziós képet kapjon a témáról – vagy, ha nem is háromdimenziósat, de a nagy számok törvénye alapján a három különböző megformáltságú magyarázat közül legalább egy szinte biztosan befogadható a hallgatóságnak.
Hatékony formula lehet a metaforák alkalmazása: A Mind for Numbers című könyv szerzője, Barbara Oakley a szövegírás során a legmagasabb kvalitású professzorokat vette górcső alá. Arra jutott, hogy ezekben az emberekben közös az, hogy számos metaforát, szimbolikát vagy allegóriát használnak az előadásaik során, ugyanis ez nagyban segíti a befogadót a megértésben – utóbbi pedig hozzájárulhatott ahhoz, hogy sokra vigyék a tudományterületeiken.
A költői eszközök mellett helye van az eszköztárban a példák felvonultatásának, az összehasonlításoknak vagy a vizuális ábrázolásnak is. Ezen módszerek nem butítják le az adott témát, csak közelebb hozzák az emberi tapasztalathoz és nem idegenül el teljesen, akármilyen emelkedett is legyen a tárgyalt topik.
3. Rögzítsd (legalább) háromszor a tételmondatokat
Ismétlés a tudás anyja – tartja a közmondás. A legfontosabb üzenetünket érdemes a mondandónk során többször is kimondani, hiszen az ismétlés módszerével hangsúlyozzuk a tételmondatunkat és kinyilvánítjuk annak fontosságát. Többszöri hallás után a hallgatóban is könnyebben elraktározódik az üzenet.
Amellett, hogy tanárok, pszichológusok, vagy akár a szüleink előszeretettel használják az ismétlés módszerét, művészek is rendszeresen élnek vele: ha belegondolunk, maga a refrén intézménye az időszakos ismétlésről szól: a refrén egy világos, rövid és tömör összefoglalás, amely újra és újra feltárja a művész szövegének esszenciáját.
Mindenekelőtt: kapcsolódj ahhoz, akihez beszélsz!
Alan Alda ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kapcsolódás a kommunikáció kulcsa. Ha bemagolja az ember az imént említett három tippet, attól még nem lesz remek előadó. A legfontosabb az, hogy a közönséggel meglegyen az a közös nevező, amire építkezni lehet. A kommunikáció ugyanis nem lesz hatékony, ha minden felsorolt tanácsot szabályként értelmezünk és görcsösen tartjuk magunkat hozzájuk.
Amint létrejön ez a bizonyos kapcsolódás a hallgatósággal, könnyebb a beszédünk során érezni, ha valamin korrigálni érdemes, valami nem tiszta, vagy ha valaminek többször is el kell hangoznia.
Érdekelnek a design hírek és hasznos tartalmak? Akkor iratkozz fel a két hetente megjelenő brandguide hírlevélre! Már több mint 1100-an kapjátok rendszeresen a brandguide anyagokat. Feliratkozom most!
Az Alan Aldával készült interjút pedig ezen a linken keresztül tekintheted meg.
